2013. január 02., 20:532013. január 02., 20:53
„Az előttünk álló évben a gazdasági környezet nehezebb lesz, mint tavaly. De ez nem veheti el a bátorságunkat, ellenkezőleg, ösztönöznie kell bennünket” – fogalmazott Merkel. A kancellár a beszéd tanúsága szerint más állásponton van a válságot illetően, mint pénzügyminisztere, Wolfgang Schauble, valamint a másik vezető uniós tagállamot, Franciaországot irányító François Hollande köztársasági elnök. Ők nemrégiben mindketten úgy vélték, hogy a nehezén az uniós gazdaság már túljutott.
Angela Merkel megállapította, hogy a világ még nem vonta le elégséges mértékben a 2008-ban kezdődött pénzügyi válság tanulságait, szerinte nemzetközi szinten tovább kell lépni a pénzügyi piacok ellenőrzésének terén. Mint mondta, „nem fordulhat elő még egyszer a felelősség ilyen mértékű hiánya”. Szerinte egy szociális piacgazdaságban az állam a rend védelmezője, és az emberek számára meg kell teremteni annak a körülményeit, hogy bízhassanak ebben. A választásokra készülő kormányfő azt is kiemelte, hogy a nehéz helyzet ellenére a két Németország újraegyesülése óta a munkanélküliség a legalacsonyabb, az állások száma pedig a legmagasabb szinten van hazájában. Egyébként Merkel gazdaságpolitikáját a németek többsége sikeresnek tartja, a kancellárnak így minden esélye megvan, hogy megnyerje a szeptemberi választásokat és megkezdje majd harmadik kormányfői ciklusát.
Elemzők szerint az idei évben is az adósságválság határozza meg a világgazdaság alakulását. Az eurózóna mellett az Egyesült Államok költségvetési problémái is a kirakatba kerülhetnek, miközben váratlan problémákat okozhat a kínai jelzálogpiaci hitelválság és a német választások is. Az európai, a brit, a japán és az amerikai központi pénzintézet a monetáris lazítással és az olcsó források kibocsátásával sikeresen hatott a reálgazdasági folyamatokra 2012-ben, azonban ez már nem biztos, hogy elég lesz 2013-ban is.
Szakértők úgy vélik, a világ bármely pontján kialakuló vagy elinduló reálgazdasági sokk képes a pénzpiacokat olyan szinten megmozgatni, ami nagyban befolyásolja egy-egy gazdasági térség kilátásait, de egy-egy pénzpiaci sokk is visszahathat a reálgazdaságra. Évindító helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők megállapították: az euróövezeti válság továbbra sem megoldott, és 2013 beköszöntével is változatlanul számos kérdés maradt nyitva a valutaunió puszta fenntarthatóságával kapcsolatban. Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) kedden ismertetett, 2013-as előrejelzésben úgy vélte, az euróövezeti tagországok gazdasági alapfolyamatai továbbra is széttartó pályán vannak, és emiatt az euró sorsa változatlanul a „legnagyobb ismert ismeretlen” a világgazdaság egészére nézve. A CEBR szakértői szerint az euróválság súlyosbodásához Nagy-Britannia – a valutaunión kívüli legnagyobb EU-gazdaság – és az Unió viszályának várható mélyülése is hozzájárulhat. A cég szerint 2013 lehet az az év, amikor az egyes szuverenitási hatásköröket Brüsszeltől visszakövetelő brit kormány és a többi EU-tagállam nézeteltérései „politikailag súlyossá” fajulhatnak. „Nagy-Britannia és az Unió viszonya most már olyan házassághoz hasonlít, amelyből kihunyt a szerelem, és a házastársak igyekeznek az ágy két legtávolabbi végébe húzódva aludni” – fogalmaznak helyzetértékelésükben a londoni elemzők. Szerintük ebben a helyzetben felrémlik a brit EU-tagság megszűnésének kilátása, és ez az euróövezet felbomlását előidéző tényezővé is válhat.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.