Mentőöv a tőzsdének?

A Bukaresti Értéktõzsde (BVB) 2009-re Kelet- és Közép-Európa legvonzóbb piacává válhat, amennyiben a Tãriceanu-kormány a beígért ütemtervnek megfelelõen tõzsdére viszi a még állami kézben lévõ vállalatok részvényeinek egy részét – áll az Erste Bank egy, a napokban közzétett tanulmányában. Az elemzõk sokat várnak a pénzügyminisztériumhoz tartozó Fondul Proprietatea – kárpótlási alap, amit az elkobzott ingatlanok tulajdonosainak kifizetésére hoztak létre – papírjainak bevezetésétõl. A 6 milliárd euróra értékelt alap részvényeinek 10 százaléka várhatóan nagyot lendít majd a bukaresti tõkepiaci befektetéseken, ha figyelembe vesszük, hogy a bukaresti tõzsdén közkézen forgó papírok (free-float) piaci értéke jelen pillanatban 7 milliárd euró. Hasonló fellendülést várnak a Román Kereskedelmi Bank (BCR) elemzõi is, szerintük a BVB kapitalizációja 2010-re elérheti a 70 milliárd eurót, a jelenlegi közel 31 milliárdos tõkeértékhez képest. Az olyan nagyvállalatok, mint a Nuclearelectrica, Hidroelectrica, Romgaz, Romtelecom vagy a Henri Coandã repülõtér papírjainak megjelenése a bukaresti parketten várhatóan a jelenlegi napi forgalom ötszörösét, azaz napi 45 millió eurót generál majd. Az állam kezében lévõ cégek iránti jelentõs kereslet nem meglepõ, hiszen az energetikai szektorban mûködõ óriásvállalatok rendre jó eredményeket produkálnak. A Hidroelectrica az ország egyik legnagyobb energiatermelõje, az idei év elsõ negyedében profitja 86,2 millió lejre (23,92 millió euró) emelkedett, ami tizenhatszorosa az elõzõ év azonos idõszakában jelentett 5,4 millió eurónak. A Nuclearelectrica a cernavodai atomerõmû üzemeltetõje, az országos évi áramellátás 18 százalékát adja. Jó eredménnyel zárt tavaly a Romgaz is, 2007-ben a közel egymilliárd euró értékben kitermelt gáz bruttó profitját 250 millió euróra növelte, ami 15 százalékos növekedést jelent 2006-hoz képest. Szárnyalt az otopeni-i Henri Coandã nemzetközi repülõtér is, tavalyi profitja több mint 6 százalékkal több, azaz nettó 25,2 millió euró volt.

Egyedüli a 3 millió elõfizetõvel rendelkezõ, a görög Hellenic Telecommunications Organization (OTE) vállalat többségi tulajdonában lévõ távközlési cég, a Romtelecom küzd nehézségekkel. Az év elsõ három hónapjában a közel 220 millió eurós bevétele mellett több mint 14 millió eurós veszteséget könyvelt el.   

Óriási kereslet

Az optimista elemzõi jóslatokat alátámasztani látszik az a tény is, hogy 2004 óta a román tõzsdére bevezetett tíz vállalat papírjai iránt óriási volt a kereslet, a túljegyzés mértéke szinte minden esetben jelentõs volt. A minden idõk legjelentõsebb romániai tõzsdei bevezetését a Transgaz Medias gázszállító vállalat IPO-ja jelentette, kibocsátott részvénypakettjét 28-szoros túljegyzés mellett 64,3 millió euróért értékesítette.    

Az optimista véleményekkel nem minden elemzõ ért egyet, hiszen annak ellenére, hogy Románia gazdasági mutatói stabilnak látszanak, a világpiaci instabilitás továbbra is távol tartja a külföldi befektetõket. Rövid távon nem várható piaci élénkülés, mert egyszerûen elfogyott a befektetõk pénze – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Leonard Viºan, az Investica Asset Management alapkezelõ vezérigazgatója. A román üzletemberek a korábban, magas áron megvásárolt papírok fogságában kénytelenek a mutatók emelkedésére várni, ami a külföldi vásárlók távolmaradása esetén egyhamar nem fog bekövetkezni – tette hozzá Viºan.

Látványos emelkedés után drasztikus zuhanás

Pontosan egy évvel ezelõtt Bukarestben eluralkodott az eufória, a mutatók soha nem látott maximumokat értek el, és a befektetõk kapkodtak a részvényekért. Az optimista hangulat azonban gyorsan alábbhagyott, hiszen a látványos emelkedéseket drasztikus zuhanások követték. A BVB két év alatt elért nyeresége mára egyszerûen elpárolgott, vezetõ indexe, a BET 40 százalékos mínuszban áll az elõzõ év azonos idõszakához képest. Az érdektelenség lassan mindennapossá válik, a napi tranzakciók összértéke rendre 10 millió euró alatt marad.

Mindez egy-egy vállalatra vetítve óriási veszteséget jelent, hiszen többségük tõkeértékének nagy része elveszett. A BRD, mely kapitalizációját tekintve a második legnagyobb tõzsdei cég az idei elsõ negyedévben, 1,6 milliárd eurót vesztett, ugyanez a Transilvania Bank esetében 450 millió euró volt. Ennek ellenére a bankpapírok aránylag jól viselték a recessziót, hiszen az átlagosan 30 százalékos mínusz jóval a piaci átlag alatt maradt. Sokkal roszszabbul jártak viszont azok, akik az öt SIF (speciális befektetési alap) egyikébe fektették pénzüket, hiszen ez esetben akár 45 százalékos mínuszban állnak.

A Petrom állt csupán ellen

Az egyetlen cég, amelynek valamelyest sikerült a negatív trendnek ellenállni, a Petrom. Elsõsorban a magas olajárnak köszönhetõen idei vesztesége csupán 7 százalék, azaz 660 millió euró. A hét utolsó kereskedési napján is a vörös szín volt jellemzõ Bukarestre, a hat mutató mindegyike jókora veszteséget könyvelhetett el. A BET index 0,94 szálakkal 4.438,30 pontra esett, míg a BET mutató további mínusz 1,81 százalékot hozott.

A két frissen bevezetett mutató sem szerepelt túl jól: a BET-XT (a BVB-n forgó 25 likviditását tekintve legjelentõsebb cég, az öt befektetési alapot is beleértve) mutatója 2,25 százalékos eséssel 657,23 ponton zárt, míg az energetikai szektorban szereplõ vállalatok indexe a BET-NG mutatója 1,66 százalékos mínusszal 792,56 ponton állapodott meg. Legnagyobbat az öt befektetési alap közös mutatója, a BET-FI bukott. A 2,67 százalékos esés tovább rontotta a nemrég a befektetõk között favoritként számon tartott papírok presztízsét.  Ahhoz, hogy az év eleje óta begyûjtött veszteségeit ledolgozza, a következõ hat hónap alatt több mint 70 százalékot kellene emelkednie, ami a jelenlegi körülmények között szinte elképzelhetetlen.

Túrós-Bense Levente