
A magyarországi megoldáshoz hasonlóan Romániában is megosztanák a bankokkal a devizahitelesek árfolyamterheit annak a törvénymódosításnak a kezdeményezői, amelyet különböző pártok Bihar megyei törvényhozói terjesztettek elő a bukaresti parlamentben – közölte Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő.
2013. november 20., 18:332013. november 20., 18:33
2013. november 20., 18:442013. november 20., 18:44
Hozzátette: Bihar megyében sikerült egy ötpárti egyezséget kialakítani az RMDSZ által kidolgozott tervezet támogatására, amelyben a kétharmaddal kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) és az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) honatyái egyaránt részt vesznek. A végtörlesztést a hitelesek számára egy 2010-ben elfogadott sürgősségi rendelet tette lehetővé, s egyben azt is, hogy kedvezőbb kamatfeltételek mellett újrafinanszírozhassák hitelüket. Ezt a rendeletet módosítaná a törvénytervezet úgy, hogy a devizahitelesek lejben fizethessék vissza tartozásukat azon a devizaárfolyamon, amelyen a hitelt annak idején felvették.
Arra a kérdésre, hogy vajon hogyan fognak reagálni a bankok, ha törvénnyel akarnak a hitelszerződéseikben garantáltnál lényegesen kedvezőtlenebb feltételeket rájuk kényszeríteni, Szabó Ödön azt mondta: ha józanul mérlegelnek, nekik is érdekük lehet ez a megoldás. \"Folyamatosan nő a bedőlő hitelek száma, másfél év alatt 7,2 százalékról 9,1 százalékra nőtt a rosszul fizető hitelek aránya, így a bankok azt is elveszíthetik, amivel jelenleg rendelkeznek. Ha vállalják a lejben történő újrafinanszírozást, valóban van egy 10-20 százalékos veszteségük, de biztosan hozzájutnak a pénzükhöz\" - magyarázta a képviselő.
Arra a kérdésre, hogy vajon a bukaresti kormány fogja-e támogatni az elképzelést, Szabó Ödön azt mondta: ez a társadalmi nyomáson múlik. A képviselő úgy vélekedett, ha nem is az előterjesztésben javasolt formában, de a román kormánynak mindenképpen lépnie kell valamit az árfolyamcsapdába esett devizahitelesek védelmében.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!