
A belső ellenőrzések során tapasztalt rendellenességek miatt az új közlekedési miniszter, Dan Costescu menesztette tisztségéből az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) elnökét, Narcis Neagát.
2015. december 08., 18:572015. december 08., 18:57
2015. december 08., 20:452015. december 08., 20:45
Feladatköreit a bukaresti metrótársaság (Metrorex) igazgatója, Cătălin Homor veszi át – jelentette be Costescu. Neaga 2013 nyarán vette át az útépítő társaság vezetését.
„Nem vagyunk elégedettek a társaság tevékenységével, újratervezés szükséges. Hiányosságok vannak az operatív tevékenység terén is, nem csupán a beruházásoknál” – fejtette ki a közlekedési tárca új vezetője. Hozzátette: bízik abban, hogy Homor, aki korábban ideiglenesen átvette a bukaresti metró vezetését, és a befektetésekkel is foglalkozott, új megbízatását is sikeresen el fogja látni, legalább addig, amíg kinevezik az új menedzsmentet.
A miniszter közölte, hogy az új román kormány úgy döntött, az útügyi vállalat élére is a versenyszférából kiválasztott vezetőket fognak kinevezni, ahogyan több más, állami tulajdonban lévő társaságnál ez már megtörtént. Ezt az elvárást a Nemzetközi Valutaalap fogalmazta meg Romániával szemben, amely 2009-től idén szeptemberig három hitelszerződést kötött Bukaresttel.
Az úgynevezett privát menedzsmentet azért szorgalmazta a nemzetközi pénzintézet, hogy az állami vállalatoknál is érvényesüljenek a piaci szabályok, és csökkentsék a pártok befolyását a vállalatok fölött. Costescu egyúttal bejelentette, hogy átláthatóvá teszik a CNADNR tevékenységét, és reformot hajtanak végre.
Amint arról korábban írtunk, a közlekedési minisztérium ellenőrző testülete egy sor rendellenességre bukkant az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaságnál, köztük a Nagyszeben–Szászváros-autópálya projektjében is, ahol egy 200 méteres szakaszt vissza kell bontani, és újra kell építeni. Az ellenőrző testület értesítette az állam illetékes szerveit, mivel szerintük bűncselekmények gyanúja is fölmerült.
Costescu kérte az ellenőrzés bővítését, az újabb jelentés el is készült, és hamarosan nyilvánosságra hozzák. A tárcavezető ismertette a dokumentumot Dacian Cioloş miniszterelnökkel is.
A legvitatottabb 200 méter
Amint arról korábban beszámoltunk, a Nagyszeben–Szászváros-autópálya ügye az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) elé került, miután a közlekedési minisztérium illetékeseiben gyanú merült fel azt követően, hogy kézhez kapták az ellenőrző testületnek a Konca–Szelistye gyorsforgalmi út tervezéséről és megépítéséről szóló jelentését. A DNA mellett a szaktárca a rendőrség csalásellenes osztályánál is feljelentést tett.
Azzal vádolják az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaságot, hogy a munkálatok során nem megfelelő anyagokat használtak fel, a sztráda egyes szakaszait hibásan építette meg a kivitelező, a munkálatok ellenőrzésével megbízottak pedig ezek ellenére sem hozták meg az ilyenkor szükséges intézkedéseket.
Éppen ezért – a legfrissebb bejelentések értelmében – a Nagyszeben–Szászváros-sztráda 3-as jelzésű, 22 kilométeres része 2016 júniusáig zárva marad. A CNADNR azt is közölte, hogy az érintett szakasz egy 200 méteres részét már lebontották, az újraépítés költségét pedig teljes egészében a kivitelező, az olasz Salini Impregilo állja. Az útügyi hatóság – mint ismeretes – korábban még az ígérte, hogy a 22 kilométeres lezárt szakaszt már idén decemberben megnyitják, Dan Marian Costescu közlekedésügyi miniszter ugyanakkor néhány napja úgy nyilatkozott: „a sztráda addig marad zárva, amíg minden biztonsági intézkedést és eljárást véglegesítenek”.
A Nagyszeben és Szászváros közötti autópálya-szakaszt tavaly novemberben, az államfőválasztás második fordulója előtt két nappal nyitották meg: az eseményen Victor Ponta volt miniszterelnök, akkori államfőjelölt is részt vett. A kivitelező felhívta a figyelmet arra, hogy a sztráda nem készült el teljes egészében, a kabinet ennek ellenére a megnyitás mellett döntött.
Alig két héten belül azonban az aszfalton repedések jelentek meg, a CNADNR viszont arról számolt be, hogy felületi hibákról van szó, amelyeket gyorsan kijavítanak az olasz vállalat költségén. Idén szeptemberben azonban meghatározatlan ideig lezárták a sztrádakaszt, miután az útügyi társaság arról számolt be, hogy újabb probléma merült fel, mivel „a kivitelező nem végzett jó munkát”.
A 22 kilométeres, hármas jelzésű szakasz megépítésére vonatkozó, 2011-ben aláírt szerződés értéke 182,9 millió euró volt. A Nagyszeben–Szászváros közötti egyes, kettes és négyes jelzésű – összesen 60 kilométeres – részt 2013 decemberében nyitották meg a forgalom előtt, ezek megépítése 326,5 millió euróba került – általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül.
Más botrány is akadt
Ugyanakkor egy ideje a korrupció árnyéka más témákban is rávetül az útügyi társaságra. A nyár folyamán a CNADNR egyik igazgatója, Alin Goga teregette ki a hatóság szennyesét. Olyanokat mondott egyebek mellett, hogy a társaság egyes igazgatóinak nagyobb háza van, mint a versailles-i kastély.
„Még van egy gond, olyan szerződések is megjelentek, amelyek értéke egymillió euróról 10 millió euróra nőtt, egyes tenderfüzeteknél csak bizonyos cégekkel kötöttek szerződést, vagyis direkt bizonyos cégekre szabott tenderfüzeteket állítottak össze” – tette hozzá Goga, akit ezt követően fel is függesztettek tisztségéből. Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy jelezte-e az említett korrupciós tetteket az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálynál (DNA) is, azt válaszolta, hogy tanúként ment el a DNA-hoz, és „kollégáimtól eltérően nekem nincs bűnvádi iratcsomóm”.
Goga úgy véli, „nagyon fontos, hogy mi lesz a jelzés” a hatóságok részéről a leleplezéseire. „Ha történik velem valami, és befogják a számat, az emberek azt fogják mondani, hogy látta-e mi történt azzal, nincs értelme” – szögezte le a nyáron Goga.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!