Mélyülő román–kínai együttműködés

A román–kínai kétoldalú gazdasági együttműködés keretében hétfőn aláírt megállapodások között szerepel egy közös technológiai park létrehozása, a Kínába irányuló román marha- és sertéshúsexport felújítása, valamint számos energetikai egyezmény is.

A Nuclearelectrica például a China General Nuclear Power Corporation (CGN) képviselőivel írt alá együttműködési szándéknyilatkozatot, az Olténiai Energetikai Komplexum a China Huadian Corporation-nel állspodott meg egy Rovinari-i energetikai beruházás közös megvalósításáról, míg a Hunyad megyei energetikai komplexum a China National Electric Engineeringgel írt alá egyezményt a dévai hőerőmű két blokkjának felújításáról. Nem ez az egyetlen erdélyi beruházás: a Sinohydro Corporation a Kolozs megyei tarnicai tavon épít a tervek szerint vízierőművet.

Emellett megállapodás született a szélenergia felhasználását célzó közös projektekről, valamint arról is, hogy a Huawei IT-cég Bukarest mellett hoz létre regionális központot. A két kormány emellett a kulturális együttműködés bővítéséről is megállapodást írt alá, amelynek keretében Bukarestben kínai, Pekingben pedig román kulturális központ nyílik.

Az egyezmények aláírását követően Victor Ponta román és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök közösen nyilatkozott a sajtónak. Ponta leszögezte: Kína kiemelt partnernek számít Románia számára, és a két ország viszonya a politikai változások ellenére is olyan szoros, mint korábban. Hangot adott azon óhajának, hogy Románia legyen Kína legjobb barátja az EU-n és a régión belül. Li Ko-csinag, akinek személyében 19 év után érkezik újra kínai kormányfő Bukarestbe, kijelentette: Kína egységes, gyarapodó és fejlett Európát szeretne látni, valamint erős eurót, mivel a többpólusú világrend híve.

A Románia és Kína közötti kereskedelmi forgalom szintje a kínai kereskedelmi minisztérium adatai szerint az idei év első tíz hónapjában 3,27 milliárd dollár volt. A Kínába irányuló román export mértéke a 2008-as 360 millió dollárról tavalyra közel egymilliárd dollárra nőtt, míg a Romániában eszközölt kínai beruházások 160, a kínai román befektetések pedig 280 millió dollárra rúgtak.

KKE–Kína-csúcs: bővítenék a gazdasági együttműködést

A második Közép- és Kelet-Európa (KKE) - Kína csúcstalálkozón Victor Ponta román és Li Ko-csiang kínai kormányfő mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Lengyelország, Szerbia és Szlovénia miniszterelnöke, valamint Lettország külügyminisztere lesz jelen.

A résztvevők áttekintik, mi valósult meg a tavalyi, Varsóban megtartott első KKE-Kína csúcstalálkozón elhangzott javaslatokból, és megvizsgálják a kereskedelmi kapcsolatok bővítésének, valamint további közös energetikai, mezőgazdasági, infrastrukturális, számítástechnikai és idegenforgalmi projektek megvalósításának lehetőségét. A kínai miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkező küldöttségek vezetőivel, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel, kétoldalú tárgyalásokat is folytat.

Magyar–román megállapodások
Megállapodott a magyar–román gazdasági vegyes bizottság összehívásáról Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, a vegyes-bizottság magyar társelnöke Andrei Gereával, a bukaresti kormány gazdasági miniszterével hétfő este Bukarestben. A testület február 27–28-án Budapesten fog összeülni. Szijjártó román partnerével megállapodott a határátkelőhely-építési program felgyorsításában is, amelynek nagy gazdaságfejlesztési jelentőséget tulajdonítanak. Bálint Eszter

A kedden délelőtt zajló csúcstalálkozó idején KKE-Kína gazdasági és kereskedelmi fórumot is rendeznek a bukaresti parlament épületében, mintegy 1500 - köztük 300 kínai, 800 román és 400 közép- és kelet-európai országokból érkező - üzletember részvételével.Li Ko-csiang a találkozó előtti üzenetében közölte: Kína főleg az energetikai beruházások, valamint a vasúti és közúti infrastruktúra-fejlesztés terén bővítené együttműködését a kelet-közép-európai országokkal, ahonnan főleg mezőgazdasági termékeket importálna.

Rámutatott: tavaly Kína és a KKE régió kereskedelmi forgalma meghaladta az ötven milliárd dollárt, de ez csak egytizedét teszi ki Kína és Európa kereskedelmének. Megjegyezte, Kína továbbra is fejlődő országnak számít, hiszen az egy főre eső GDP-je alig haladja meg a hatezer dollárt, és ezzel elmarad egyes közép-kelet-európai országoktól.

Kifejtette: Kína urbanizációja növeli az ország marha- és juhhús, valamint a tejtermékek és borok iránti keresletét, a KKE régió így a mezőgazdásági importtermékek fontos forrásává válhat Kína számára. Másfelől a térség infrastrukturális fejlesztéseket tervez, amiben a kínai építőipar, a gyorsvasutak építésében szerzett tapasztalatával fontos szerephez juthat.