
Újabb történelmi mélypontra került hétfőn a román fizetőeszköz a svájci devizához képest: miután a reggeli órákban a bankközi piacon a 4,5 lej/svájci frankot is meghaladó értékeken kereskedtek, a Román Nemzeti Bank (BNR) 4,4716 lejes referencia-árfolyamot jelentett be.
2015. január 19., 19:292015. január 19., 19:29
Mint ismeretes, a svájci jegybank csütörtökön eltörölte az euróval szembeni árfolyamküszöbét, aminek hatására a svájci frank árfolyama az előző napi 3,74-ről 4,32 lejre ugrott. Pénteken a jegybank ennél is magasabb, 4,42 lejes frankárfolyamot közölt.
A magáncsőd lehetővé tételét kéri a PNL
Miután a politikum már a hétvégén is a svájci frankban eladósodottak megmentését sürgette, az ilyen értelmű nyilatkozatok hétfőn is folytatódtak. Alina Gorghiu, a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke a délelőtti órákban közleményben sürgette a parlament mielőbbi öszszehívását, hogy elfogadhassák a magáncsődről szóló törvényjavaslatot, szerinte ugyanis ez az egyetlen szabályozás, ami segíthetne a bajbajutottakon, hiszen lehetővé tenné, hogy ne lakoltassák ki mindazokat, akik nem tudják törleszteni havi részletüket.
Segíti hiteleseit a lengyel kormány
A lengyel kormány tárgyalásokat folytat a bankokkal, és szükség esetén nagyobb mértékben támogatná a svájci frank árfolyamának megugrása miatt bajba került devizahiteleseket – közölte Janusz Piechocinski lengyel gazdasági miniszter egy vasárnap esti sajtóértekezleten. Piechocinski konkrét lépéseket a további fejleményektől tett függővé, mindenekelőtt attól, hogy a svájci frank árfolyama hoszszabb ideig meghaladja-e 4 zlotyt. A korábbi évekből mintegy 550 ezer lengyelnek van svájcifrank-alapú lakáshitele, ezek összértékét 170-200 milliárd zlotyra (39,3-46,3 milliárd euró) becsülik.
Gorghiu szerint ugyanakkor nemcsak a hitelesek érdekeltek a helyzet mielőbbi rendezésében, hanem a bankok is.
„A pénzintézeteknek is elő kellene rukkolniuk megoldási javaslatokkal arra, hogy ügyfeleik törleszteni tudják hitelrészleteiket. A kilakoltatások és a visszaélésektől sem mentes árverések újabb témák, amelyekkel a politikumnak foglalkoznia kellene a Romániai Bankok Egyesületével (ARM) egyetemben” – fogalmazott a politikus.
Egyúttal arra is rámutatott, hogy a hatóságok csak abban az esetben tudnak beavatkozni a két fél, vagyis a bankok és ügyfeleik által megkötött szerződésbe, ha visszaéléseket tapasztalnak a szerződés kitételei között vagy az alkalmazott gyakorlatban.
„Addig is azonban sürgős megoldásra van szükség, amely törvényi keretet teremt a jövőre nézve, de egyúttal megoldja a jelenlegi szociális gondokat is, lehetővé téve a bankok ügyfelei számára az esélyt egy új kezdethez” – hangsúlyozta a liberális politikus.
Ponta kész összehívni a parlamentet
Victor Ponta miniszterelnök nem sokkal később jelezte, támogatja az ellenzéki alakulatnak a parlament sürgős összehívására irányuló javaslatát, ugyanakkor örvendetesnek nevezte a liberálisok „racionális” hozzáállását.
A kormányfő egyúttal tárgyalásra invitálta a pártok képviselőit. „Lássuk, milyen törvényi intézkedéseket tudunk hozni. Nem akarok illúziókat, hiú ábrándokat kelteni” – fogalmazott azonban Ponta. Szerinte nincs olyan, hogy egy párt megoldja a helyzetet, meglátásában az egyetlen megoldás a jegybank, a kereskedelemi pénzintézetek, illetve a parlamenti frakciókkal való tárgyalás lehet.
A hitelek átváltását kéri a Népi Mozgalom Párt
A devizaalapú hitelek lejre történő átváltásának a lehetőségét teremtené meg eközben a Népi Mozgalom Párt (PMP), természetesen nem a mai árfolyamon, hanem a kölcsön igénylésekor regisztráltnál legtöbb 20 százalékkal alacsonyabb vagy magasabb árfolyamon. Minderről hétfői sajtótájékoztatóján beszélt Elena Udrea pártelnök, aki egyúttal arra kérte Klaus Johannis államfőt, hogy még ezen a héten hívja tárgyalásra a témában a Cotroceni-palotába a pártok képviselőit.
Udrea szerint egyébként a hitelek átváltásának lehetővé tételére a legjobb megoldás egy sürgősségi kormányrendelet lenne. „Amennyiben a kormány ezt nem lépi meg, a PMP módosító javaslatokat fog benyújtani Ana Birchall szociáldemokrata párti (PSD) képviselőnek a témában kezdeményezett törvényjavaslatához” – szögezte le a politikus.
Amint arról beszámoltunk, az RMDSZ-nek is van egy, a devizahitelesek megmentését célzó jogszabály-kezdeményezése, ami lehetővé tenné a valutaalapú jelzáloghitelek átváltását lejalapú hitelre a szerződés megkötésének hónapjában érvényes árfolyam szerint. A törvénytervezetet 2013 novemberében iktatta az RMDSZ, azt a szenátus 2014 júniusában megszavazta, jelenleg a képviselőház mint döntő ház tárgyalja.
Nem aggódik a svájci pénzügyminiszter
Eveline Widmer-Schlumpf svájci pénzügyminiszter szerint a svájci frank euróval szembeni árfolyamküszöbének eltörlése után az euró árfolyama 1,10 svájci frank körül stabilizálódhat, olyan szinten, amelyet képesek lesznek elviselni az exportorientált vállalatok is. „Magabiztos vagyok, hogy a svájci gazdaság alkalmazkodni tud ehhez a döntéshez. A svájci cégek sokkal jobb helyzetben vannak, mint mikor 2011-ben bevezették az árfolyamküszöböt” – nyilatkozta a miniszter azok után, hogy több svájci vállalat jelezte, hogy a lépés miatt profitjának csökkenése várható. Különösen a luxuscikkek gyártóinak, az ipari cégeknek és a turisztikai vállalatoknak nehezülhet meg a helyzete.
Hans Hess, az elektronikai és gépgyártói szektorban működő vállalatokat tömörítő Swissmem iparági szövetség elnöke a vállalatok ötödére nézve „egzisztenciális kockázatnak” tartja a svájci jegybank döntését, amellyel csütörtökön eltörölte az árfolyamküszöböt. Thomas Jordan svájci jegybankelnök szerint egyébként a pénzpiacok kezdeti reakciója heves volt, túlreagálták az árfolyamküszöb eltörlését.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!