Képünk illusztráció
Fotó: Gazprom/Facebook
Júniusban folytatódott az európai földgázkínálat március óta tartó szűkülése: egyrészt jelentősen csökkent az orosz forrás, másrészt üzemzavar miatt mérséklődött az Egyesült Államok LNG-export kapacitása.
2022. augusztus 02., 13:482022. augusztus 02., 13:48
Ennek következtében az európai következő havi termékárak megawattóránként közel 50 euróval nőttek – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júniusi gázpiaci jelentéséből. A napi átlagos árszintek megawattóránként 12-13 euróval nőttek a hónapban, a legmagasabb érték a Közép-Európai Gáz Tőzsdén (CEEGEX) 140,77 euró volt, a záróárak 138,66-143,17 euró között alakultak.
Az európai piacokon az importforrások havi volumene az egy évvel korábbinál 7 százalékkal alacsonyabban alakult. Az orosz források 61 százalékos csökkenését az LNG és norvég források sem tudták ellensúlyozni. A hónap elején megszűnt az orosz szállítás Hollandiába és Dániába. Az Északi Áramlat vezetéken a hónap végére a májusi átlaghoz képest a szállítás 60 százalékkal csökkent.
A piacok beárazták az esetleges további orosz forráscsökkenés lehetőségét. A 2023. éves földgáztermék árát befolyásoló tényezőárak közül júniusban a szén euróban mért ára 4,06 százalékkal, a szén-dioxid-kvóta ára 6,95 százalékkal nőtt, ami az európai szénerőművek várható felfutását jelzi.
A magas árkörnyezetben a hazai felhasználás (3,9 terrawattóra) júniusban az előző évihez képest 11 százalékkal csökkent.
Az importnál nagyobb mértékben visszaeső fogyasztás lehetővé tette a betárolt mennyiség (6,4 terrawattóra) növelését, júniusban 9 százalékkal több gáz került a tárolókba, mint a megelőző év azonos hónapjában. A tárolók 27,17 terrawattóra készlettel zárták a hónapot, a töltöttségi szint 40,1 százalékon állt – közölte a MEKH.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!