Megszorítás után növekedésre számít Mihai Tănăsescu, a Valutaalap képviselője

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a pozitívumok mellett bizonyára a hiányosságokról is szó esik majd. „Az állam által felhalmozott adósságok kérdése továbbra is gondot okoz. Mindemellett meggyőződésem, hogy a hetedikén összeülő testület pozitív döntést hoz majd – hangsúlyozta Tănăsescu. Ezt azzal indokolta, hogy a parlament az utóbbi időben számos olyan fontos törvényt fogadott el, mint a nyugdíjtörvény, az egységes közalkalmazotti bérezésről szóló jogszabály és a 2011-es állami, valamint társadalombiztosítási költségvetés, amelyeknek megszavazását az IMF a hitelmegállapodás előfeltételéül szabta. Mint emlékeztetett, a nemzetközi pénzügyi szervezet küldöttsége, amely a vállalt feltételek teljesítését, a szükséges reformok meglétét ellenőrzi, és a további hitelmegállapodásról tárgyal majd, január 26-án érkezik az országba.
Románia eddig 11,27 milliárd eurót kapott az IMF-től, amellyel összesen 13,15 milliárd eurós hitelmegállapodást kötött. Emellett az Európai Bizottság a megállapodásban rögzített 5 milliárdból szintén átutalt már 3,5 milliárd eurót, és a Világbanktól is megérkezett 300 millió euró. A 2009-ben a szervezetekkel megkötött hitelmegállapodás összértéke meghaladja a 20 milliárd eurót.

Derűlátó jóslatok

Tănăsescu egyúttal a gazdasági kilátásokat illetően is derűlátónak mutatkozott. Álláspontja szerint 2010-ben javult a befektetőkben Romániáról kialakult kép, mivel felgyorsultak a szerkezeti reformok, ez pedig helyreállíthatja a bizalmat az országgal szemben, ami azt jelenti, hog megnyílhat az út azelőtt, hogy ismét a piacokról nyerjen finanszírozást. „Az év közepén kemény intézkedéseket hoztak, talán a legkeményebbeket Európában” – jellemezte a pénzügyi szakember a kormány által júliustól bevezetett megszorító intézkedéseket, amelyek keretében többek között 25 százalékkal csökkentették a közalkalmazotti béreket, és 5 százalékkal 19-ről 24 százalékosra növelték az áfát.

„Az intézkedések nyomán csökkent a gazdaság teljesítőképessége és a vásárlóerő, azaz a fogyasztás is, ám annak ellenére, hogy 2010 a második olyan év lesz, amikor csökkent a gazdaság teljesítménye, sikerült letenni annak az alapjait, hogy 2011-ben gazdasági növekedést könyvelhessünk el” – adott hangot optimizmusának Tănăsescu. Derűlátását arra alapozza, hogy a megszorítások mellett az üzleti szféra erőre kapott, és az ipari termelés az exporttal egyetemben növekedésnek indult. „A fiskális és pénzügyi korrekciók tehát növelték Románia teljesítőképességét, javították az országról kialakult képet, nőttek az esélyek arra, hogy a külső és a belső piacokról nyerjen finanszírozást, és az ország kockázati indexe is javult a többiekéhez képest, emlékezzünk csak arra, hogy a pénzügyi elemzők épp a közelmúltban minősítették le Magyarországot, hogy a sokkal roszszabb kockázati indexszel rendelkező Írországról, Spanyolországról vagy Görögországról ne is beszéljünk” – mutatott rá Tănăsescu. Az IMF képviselője ismét leszögezte: az idei reformok már most meghozták az első eredményeket.

Továbbra is figyel az IMF

Tănăsescu ugyanakkor jelezte: Románia jelenleg a Nemzetközi Valutaalap egyetlen új hitelkonstrukciója szempontjából sem tudja teljesíteni a feltételeket, sem a rugalmas hitel, sem az elővigyázatossági hitel tekintetében, így az IMF következő, Romániának szánt programja valószínűleg egy elővigyázatossági készenléti megállapodás lesz. A rugalmas hitelkonstrukció csupán azon, erős gazdasággal rendelkező országoknak szól, amelyek jelentős haladást értek el a fiskális konszolidáció terén, amelyek nem bizonyultak túlzottan sebezhetőnek a válság során, de amelyeknek hitelre van szükségük annak érdekében, hogy hozzáférjenek a tőkepiacokhoz. Ezt a megoldást eddig Lengyelország és Mexikó esetében lehetett alkalmazni. Az elővigyázatossági hitel azon országoknak szól, amelyek pénzügyei rendben vannak, és nem küszködtek jelentősebb piaci viharokkal. Ezt először Macedónia kapta meg, amely szilárd gazdasággal rendelkezik, nem küzd túl nagy hiánnyal és gazdasági növekedést könyvelt el – mutatott rá Tănăsescu. „A Románia számára biztosítandó elővigyázatossági készenléti hitel elsősorban a strukturális reformokra, a pénzügyi konszolidációra és a kormányzás minőségének bizonyos területeken való javítására alkalmas” – hangoztatta a pénzügyi szakember.

Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu államfő mintegy két héttel ezelőtt beszélt arról, hogy Románia várhatóan elővigyázatossági hitelt köt az IMF-el, amely ugyan pénzt nem ad, viszont biztosítja a szükséges technikai segítséget a gazdaság rendbetételét szolgáló intézkedésekhez.