2013. március 14., 14:202013. március 14., 14:20
„A kormány mihamarabb ki szeretné írni a versenytárgyalást a sztráda egyes szakaszainak megépítésére, hogy a Bechtel kivonulása után az építőtelepek és az ott maradó építkezési anyagok ne maradjanak hosszú ideig gazdátlanul. Egyelőre annyit mondhatok, hogy három nagyon fontos vállalat érdeklődik a munka folytatása iránt” – fejtette ki Şova.
Elmondása szerint ugyanakkor a kormány azt a lehetőséget sem zárja ki, hogy az egyes szakaszok építését megyei vagy helyi önkormányzatok vegyék át. A miniszter szerint az is elképzelhető, hogy több hivatal együttműködve kivitelezze a sztráda egy-egy részét. „Az önkormányzatoknak és a kormánynak közösen kell megtalálnia a legjobb megoldást. A legnagyobb probléma ugyanakkor a finanszírozás, a szükséges alapok biztosítása” – magyarázta a politikus. Rámutatott: a Temesvár és a Iaşi megyei Ungheni határátkelő között tervezett sztráda a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) része, így az ennek részeként építendő Szászsebes és Torda közötti szakasz nagyrészt európai uniós támogatásból kivitelezik. Şova szerint elképzelhető, hogy az észak-erdélyi autópálya már megépített szakaszait is ehhez az európai hálózathoz csatolják, így lehetőség lesz EU-s pénzekre pályázni, és a közlekedés is leegyszerűsödik.
A miniszter arról is beszámolt, hogy a Brassó és Comarnic közötti autópálya koncessziós szerződését szeptember 30-áig aláírják, az építkezési munkálatok pedig októberben kezdődnek. „Egyeztettem a Louis Berger tanácsadó céggel, amely a szerződést ellenőrzi. Úgy értesültem, hogy problémák akadtak a finanszírozási kerettel, az autópálya nyomvonalával, illetve a kivitelezés technikai részével. Ennek ellenére ragaszkodom az ütemtervhez, a munkálatokat októberben el kell kezdeni” – hívta fel a figyelmet Dan Şova.
Az épülő autópályák körüli viták mellett a Román Országos Autópálya- és Közúttársaság (CNADNR) sincs egyszerű helyzetben. A miniszter elmondása szerint a hivatal 500 millió eurós adósságot halmozott fel, emiatt minden bizonnyal fel kell bontania a hóeltakarító vállalatokkal kötött szerződéseket, az országutakat pedig ezután maga a CNADNR takarítja. Az útügyi hatóság május végéig kifizeti tartozásait a kormánytól kapott támogatásból, Şova szerint ugyanakkor a helyzet fölöttébb kínos. „Nagyon sok infrastrukturális munkálatot elkezdtek tavaly, amelyre nem volt előirányozva pénz a költségvetésből. Ez hatalmas felelőtlenség, de most már ki kell fizetni az elmaradásokat, nem vehetjük semmibe az elvégzett munkát” – panaszolta az illetékes miniszter.
A hatóságok tervei szerint egyébként 2013-ban 230 kilométernyi autópályát kellene megépíteni. Az építés alatt álló, mintegy 250 kilométernyi szakaszon azonban rendkívül lassan haladnak a munkálatok, a vállalkozók ugyanis az ütemterv felét sem teljesítették. Tavaly 140 kilométernyi szakasz készült el országszerte. Ennyi sztrádát még egyetlen évben sem sikerült megépíteni Romániában, ahol eddig a 2011-es esztendő számított rekordnak mindössze hetven kilométerrel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Látogatottsági adatok