
Fotó: Gábos Albin
Megközelítette a koronavírus-járvány előtti szintet az Európai Unióban végzett gazdasági tevékenység miatti üvegházhatású gázok kibocsátása 2021 harmadik negyedévében – közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) kedden.
2022. február 15., 22:352022. február 15., 22:35
2022. február 16., 00:462022. február 16., 00:46
Az EU gazdaságának üvegházhatásúgáz-kibocsátása júliustól szeptemberig 881 millió tonnát tett ki a jelentés szerint, ez hat százalékkal több az előző év azonos negyedévében mért adatokhoz képest. A növekedés nagyrészt a gazdasági fellendülés hatásának tudható be – írták.
A koronavírus-járványt megelőzően, 2019 harmadik negyedévében – mielőtt a járvány miatt számos gyárat zártak be és sok vállalkozás függesztette fel tevékenységét szerte a világon – az EU-ban mintegy 891 millió tonna károsanyagot bocsátottak ki. Az adatok szerint 2020 első negyedévében, amikor a koronavírus-fertőzések első hulláma jelentkezett Európában, az üvegházhatású gázok kibocsátása mintegy 740 millió tonnára zuhant – közölték.
Az uniós hivatal kiemelte, hogy 2021 harmadik negyedévében a kibocsátások leginkább Szlovéniában csökkentek, 2,6 százalékkal 2020 azonos negyedévéhez képest, míg Luxemburgban 2,3 százalékkal, Hollandiában 1,6 százalékkal volt kevesebb a kibocsátás.
A 2020 és 2021 harmadik negyedéve közötti gazdasági fellendülés hatása ellenére az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának hosszú távú trendje az EU-ban folyamatos csökkenést mutat – tették hozzá.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!