2008. március 19., 00:002008. március 19., 00:00
Magyarországon fõleg szlovák és román állampolgárok vállaltak munkát, most azonban a szaporodó beruházásoknak köszönhetõen otthon is el tudnak helyezkedni, ha pedig úgy döntenek, hogy mégis másik országban vállalnak munkát, akkor nyugatabbra utaznak – mondta a Világgazdaságnak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke.
Tény, hogy Szlovákiában számtalan, fõleg autóipari beruházás történt az elmúlt években. Az ágazat 2007-ben több mint 121 ezer embernek adott munkát, közel négyezerrel többnek, mint egy évvel korábban. Csaposs Noémi úgy látja, a Romániában befektetõ cégeket is kellemes csalódás érte, a diplomások és a szakmunkások jól képzettek, hajlandók ingázni egyik városból a másikba egy-egy jobban fizetõ munka miatt.
Úgy tûnik, csak a magyarországi munkavállalás vonzza kevésbé a két ország lakóit. A szlovák statisztikai hivatal adatai alapján ugyanis tavaly több mint 185 ezer szlovák dolgozott az ország határain túl (nyolcezerrel többen, mint egy évvel korábban), legtöbben Csehországban, de Angliában, Ausztriában és Írországban is szívesen kerestek posztokat. A magyar Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legfrissebb statisztikája szerint Magyarországon egyharmaddal kevesebben helyezkedtek el tavaly, mint 2006-ban, és a román állampolgárságúak aránya is harminc százalékot csappant.
Korábban a magasabb bérekkel vonzotta Magyarország a szomszédos államok lakóit, mára ezen a téren is apadt a különbség. Míg Magyarországon ez év januárjától 69 ezer forintra (mintegy ezer lej) nõtt a legkisebb kereset, Szlovákiában tavaly októbertõl emelték 8100 koronára (mintegy 850 lej), Romániában szintén januártól ötszáz lejre növelték a minimálbéreket. Bár ez utóbbi esetében még mindig nagy a különbség, Franciaország, Olaszország, illetve Írország sokkal vonzóbb célállomássá vált.
A bérkülönbségeken túl a magyar munkaadók azzal „spóroltak” a külföldiek foglalkoztatásán, hogy sokukat feketén alkalmazták. Csakhogy a magas munkaügyi bírság miatt már ez sem „kifizetõdõ”. 2006-ban ugyanis 594, tavaly pedig ennél alig több mint nyolcvan alkalommal szankcionált a hatóság, a kirótt bírság összege mégis másfélszeresére nõtt, így meghaladta az 1,1 milliárd forintot.
Csaposs Noémi szerint bár a magyarországi cégek továbbra is szívesen toboroznának a szomszédos országokból, Magyarországra fõleg most már csak azok a magyar ajkúak mennek, akik közel laknak a határhoz, és emocionális okokból szívesebben dolgoznak ott.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
Látogatottsági adatok