Megháromszorozott valutaalapi tőkekészlet

Végleges egyezség esetén a jelenleg 250 milliárd dolláros IMF-keretet 500 milliárd dollárral kiegészítenék, vagyis a valutaalapnak 750 milliárd dollár – az eddigi tartalék háromszorosa – állna rendelkezésére a világ rászoruló országai számára, azok folyómérleg- és adósságfinanszírozási problémái enyhítésére.

Saját valutát bocsát ki az IMF

Emellett egyetértés van arról is, hogy 250 milliárd dollárnak megfelelő értékben az IMF új pénzt is kibocsáthat saját „valutájában”, SDR-ben. Az SDR-t – különleges lehívási jogok – meghatározott valutakosárból képezik, értékét és kamatát a kosár fő valutáinak súlyozásával számítják ki.

Az új SDR-kibocsátás, amelynek haszonélvezői szintén a szorult finanszírozási helyzetbe került felzárkózó gazdaságok lennének, lényegében világgazdasági szintű kvantitatív pénzügy-politikai enyhítésnek felelne meg, mivel úgy jelenne meg az igénybe vehető pótlólagos likviditás, hogy mögötte nem hitel – vagyis már meglévő pénz – áll. Nemzetgazdasági szinten több jegybank – például a Bank of England – alkalmazza már ezt a likviditásteremtő módszert a recesszió enyhítésére. Ezt az egyébként inflációveszélyes pénzügy-politikai eszközt – hagyományosabb kifejezéssel lényegében a bankóprést – súlyosan recessziós időszakokban lehet bevetni, főleg olyankor, ha a gazdasági visszaesést deflációs kockázat is kíséri.

Készletháromszorozás amerikai nyomásra

Az IMF tartalékainak feltöltése már a G20-országok pénzügyminisztereinek múlt havi nagy-britanniai előkészítő értekezletéről kiadott zárónyilatkozatában is tényként szerepelt. A valutaalap készleteinek megháromszorozását elsősorban az Egyesült Államok szorgalmazza. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter már az előzetes, miniszteri szintű értekezletre azzal a javaslattal érkezett, hogy emeljék 750 milliárd dollárra az IMF folyósítható készleteit.
Alistair Darling, a vendéglátó Nagy-Britannia pénzügyminisztere csütörtökön közölte, hogy a világkereskedelem újjáélesztését célzó finanszírozás mértékéről is konszenzus van. Darling a G20-tanácskozás szünetében, a BBC-nek úgy nyilatkozott: lesz megállapodás egy öszszesen 250 milliárd dolláros kereskedelemfinanszírozási garanciakeretről. A pénzügyminiszter szerint ez nagy segítség, mivel a világkereskedelem „tudvalevőleg lefulladt”.

Strauss-Kahn: vigyázni kell a pénzekre

Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója eközben több csütörtöki nyilatkozatában is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kilábalás előfeltétele a bankrendszerek megszabadítása a felhalmozódott, nem teljesítő portfólióktól. Strauss-Kahn a BBC-nek azt mondta: az IMF sok bankválságot látott már, és ezek rendre visszatérő eleme az, hogy nem kezdődik el a növekedés addig, amíg a bankrendszerek vissza nem nyerik egészségüket.

A valutaalap vezetője úgy fogalmazott: nincs értelme arról vitatkozni, hogy „egy kicsit több, vagy egy kicsit kevesebb gazdaságösztönzés kell-e”, azt kell biztosítani, hogy az erre szánt pénz „ne olvadjon el, mint a hó a napon”. Ehhez azonban szerinte a bankok megtisztítása szükséges. Strauss-Kahn a csütörtöki Financial Timesnak azt mondta, a bankok kitisztítása nem folyik elég gyorsan, márpedig az IMF által eddig megtapasztalt 122 bankválság tapasztalata az, hogy soha nincs kilábalás a bankrendszerek rendbetétele nélkül.

A valutaalap vezérigazgatója a londoni üzleti napilapnak úgy fogalmazott: Amerikának igaza van a költségvetési ösztönzés szorgalmazásával, és Európának is igaza van a nagyobb ellenőrzés sürgetésével, de egyikük sem halad elég gyorsan a pénzügyi rendszer megtisztításával.