Megfogyatkozhatnak az egyéni vállalkozók

A képviselőház ráadásul egy olyan jogszabálytervezetet is tárgyal, amely három kategóriára korlátozná az egyéni vállalkozók tevékenységét, akik számára azt is megtiltanák, hogy szerződés nélkül dolgozzanak együtt magánszemélyekkel.

Nem véletlen, hogy a kormány több, a PFA-val rendelkezőket hátrányos helyzetbe hozó intézkedésre is készül, a hatóságok ugyanis az elmúlt időszakban többször is úgy nyilatkoztak, hogy az országban túl sok az egyéni vállalkozó – júniusban az országos adóhatóság (ANAF) adatai szerint 560 ezer ilyen személyt tartottak nyilván. A kormány szerint az engedélyek egy részét csak azért igénylik, hogy így titkoljanak el bizonyos bevételeket az állam elől.

Kötelező lesz a tb

Az új adótörvénykönyv szerint januártól kötelező módon társadalombiztosítási hozzájárulást (tb/CAS) kell fizetniük az egyéni vállalkozóknak függetlenül attól, hogy rendszeresen kapnak-e fizetést, nyugdíjat vagy más, már megadózott juttatást. Akik ugyanis rendelkeznek ilyen jellegű bevétellel, azoknak jelenleg nem kell tb-t fizetniük, hanem csak a 16 százalékos jövedelemadót és az 5,5 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulást kell leróniuk.

A most hatályos törvények szerint a társadalombiztosítási hozzájárulást a vállalkozó által megadott alap szerint számolják ki, vagyis az érintett megbecsüli, hogy egy adott időszakban mekkora lesz a bevétele, és ez alapján fizet adót, az esetleges különbözetet pedig utólag korrigálják. A hozzájárulás kiszámításához szükséges alap ugyanakkor nem lehet kisebb a havi bruttó átlagbér 35 százalékánál. Januártól ezzel szemben a tb-t a megvalósított nettó jövedelem alapján kell már befizetni.

A Capital.ro gazdasági hírportál rámutatott: jelenleg a bruttó átlagbér 2415 lej, ennek 35 százaléka 845 lej, így az egyéni vállalkozóknak legalább a 845 lej 10,5 százalékát kell befizetniük hozzájárulásként. Ez azt jelenti, hogy míg a rendszeres havi juttatást kapó vállalkozóknak más jellegű bevételeik után most 21,5 százalékos adót kell fizetniük, jövő évtől a közteher mértéke 32 százalékra emelkedik, mert a 16 százalékos jövedelemadóhoz és az 5,5 százalékos egészségbiztosítási hozzájáruláshoz hozzáadódik a 10,5 százalékos tb.

A Capital.ro számításai szerint ez mintegy 100 lejes pluszkiadást fog jelenteni. A törvény azt is előírja, hogy a havonta befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás értéke nem haladhatja meg öt havi bruttó átlagbér értékét, minden bizonnyal azonban kevés olyan egyéni vállalkozó van az országban, akinek havonta közel 14 ezer lejes adót kellene befizetnie.

„Nem lesz kifizetődő a PFA”

A szigorító intézkedéseket a Krónika által megkérdezett egyéni vállalkozók is kifogásolják. Egy kolozsvári, kézművestermékekkel foglalkozó vállalkozó elmondta: amikor az értékesítés miatt jogi keretre volt szüksége, azért döntött a PFA mellett, mert egyszerű a könyvelés, és jelenleg viszonylag kevés adót kell fizetnie. „Mivel a tevékenység kiegészítő jövedelmet jelent a fizetés mellett, ezért nagyon vonzó volt, hogy saját lakcímemre írathatom be, és nem kell külön könyvelőt alkalmaznom” – magyarázta.

A tervezett módosítások miatt azonban biztos benne, hogy 2016-ban beszünteti egyéni vállalkozói engedélyét, és másik jogi formát választ. „Ez egy kényszerlépés, mivel az új jogszabály miatt többe fog kerülni a PFA, mint egy újalapítású Kft. Az új törvénnyel semmiképpen nem lesz kifizetődő a kisvállalkozás, legalábbis számomra, aki a szó szoros értelmében kis vállalkozó, hiszen az innen származó tiszta jövedelmem évente nem haladja meg az ötezer lejt” – magyarázta.

A kolozsvári vállalkozó azt is elmondta: érthető, hogy miért van szükség az intézkedésekre, hiszen nagyon sokan kerülőútként használják a PFA-t, a jelenséget pedig valahogy vissza kell szorítani, viszont opció nélkül maradnak azok, akik számára a leghatékonyabb jogi forma az egyéni vállalkozás.

Hasonlóan vélekedik a vállalkozását már évek óta ebben a formában működtető háromszéki K. Zs. is, aki szerint az adóterhek növelésével és a feltételek szigorításával nem éri meg az egyéni vállalkozói engedély. Lapunknak ugyancsak arról számolt be, hogy a PFA egyik nagy előnye az egyszerű könyvelés, ugyanakkor nem kell utána osztalékadót fizetni, és aki ezen kívül hivatalos munkaszerződésben áll egy céggel vagy intézménnyel, nem terhelik társadalombiztosítási hozzájárulással.

„Ha szigorítanak a feltételeken, nem éri meg ilyen vállalkozói formát működtetni, főleg, ha a kormány betartja a szavát, és 2017-től eltörlik vagy csökkentik a cégek osztalékadóját” – magyarázta a vállalkozó. Hozzátette: a PFA-val rendelkezők között sok a kényszervállalkozó, aki a fizetéséért kénytelen számlázni.

Az ingatlanadó is módosul

A PFA-val rendelkezőket az is hátrányosan fogja érinteni, hogy januártól az ingatlanadót már nem az alapján számolják ki, hogy a tulajdonos jogi vagy magánszemély, hanem a lakás vagy ház rendeltetése szerint, vagyis jócskán, akár a mostani húszszorosára is emelkedhet az illeték, ha az ingatlan cég vagy egyéni vállalkozó székhelyeként működik. Például Bukarest központjában egy háromszobás lakóingatlan adója jelenleg évi 243 lej, jövő évtől pedig akár 5850 lej is lehet, amennyiben a helyi önkormányzat a törvény által előírt maximális, 1,3 százalékos adókulcsot alkalmazza.

A Capital.ro szerint a – főként nagyobb jövedelmet termelő és tisztességesen adózó – egyéni vállalkozók számára a leghatékonyabb alternatíva a mikrovállalkozás indítása lenne. A kis cégek számára könnyítést hoz az új adótörvénykönyv, az új alapítású vállalkozásoknak ugyanis működésük első két évében mindössze 1 százalékos jövedelemadót kell majd fizetniük. Feltétel, hogy a cégnek legalább egy alkalmazottja legyen, a tulajdonosok pedig ne legyenek részvényesek más vállalkozásoknál.