2010. április 27., 10:322010. április 27., 10:32
A szakemberek szerint azonban ez még nem jelenti a magyar fizetőeszköz túlerősödését. Ha azonban ez megtörténne, akkor mindenképp jegybanki intervencióra lesz szükség, vallják a pénzpiaci szakértők.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlege tegnap kiadott, a közép-kelet-európai (CEE) jegybanki beavatkozások esélyeit taglaló elemzésében Magyarországról azt írta: tekintettel a magánszektorban kint lévő, nagy mennyiségű devizahitelre, a forinterősödés sok devizaadósnak jól jön. Magyarország azonban a közép-kelet-európai térség egyik legnyitottabb gazdasága, és a magyar exportőrök „már jóval kevésbé lelkesednek” az erős forintért.
A Morgan Stanley londoni elemzőinek megítélése szerint a hatóságok is inkább hajlanak ez utóbbi álláspont felé, mivel a 265 forint körüli euróárfolyam „nagyon messze” van attól a szinttől, amely már komolyabb feszültséget teremtene az adósok számára, amely a ház szerint 300 forint körül van.
Emellett a gazdasági növekedés szinte egyetlen hajtóereje az export. Így a külkereskedelemben részes szektorok „abszolút kulcsfontosságúak” a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából, ráadásul az MNB még stabil 269 forintos euróval is meredek dezinflációt vár 2010-re és a következő évekre. Mindezek alapján a Morgan Stanley elemzői azzal számolnak, hogy ha a forint áthelyeződik a 250–260 forintos euróárfolyam-sávba, azt „könnyen” nagyobb mértékű kamatcsökkentés, közvetlen devizapiaci beavatkozás „vagy mindkettő” követheti. Ez utóbbit más nagy londoni házak is valószínűsítik.
A BNP Paribas bankcsoport londoni elemzői – akik szerint a Fidesz kétharmados győzelme újabb lendületet adhat a forinterősödésnek – szintén elképzelhetőnek tartják, hogy az MNB intervenciót hajt végre, ha a következő kamatcsökkentések után sem gyengül a forint. Vannak ugyanakkor olyan citybeli cégek, amelyek a belátható előrejelzési időtávon belül 260 forint alatti euróárfolyamot jósolnak. A Goldman Sachs (GS) londoni befektetési részlegének legutóbbi elemzése 3, 6 és 12 havi távlatban most 265, 265 és 255 forintos euróárfolyam várható a korábbi előrejelzéseikben szereplő 270, 275 és 275 forintos árfolyamok helyett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok