2010. április 27., 10:322010. április 27., 10:32
A szakemberek szerint azonban ez még nem jelenti a magyar fizetőeszköz túlerősödését. Ha azonban ez megtörténne, akkor mindenképp jegybanki intervencióra lesz szükség, vallják a pénzpiaci szakértők.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlege tegnap kiadott, a közép-kelet-európai (CEE) jegybanki beavatkozások esélyeit taglaló elemzésében Magyarországról azt írta: tekintettel a magánszektorban kint lévő, nagy mennyiségű devizahitelre, a forinterősödés sok devizaadósnak jól jön. Magyarország azonban a közép-kelet-európai térség egyik legnyitottabb gazdasága, és a magyar exportőrök „már jóval kevésbé lelkesednek” az erős forintért.
A Morgan Stanley londoni elemzőinek megítélése szerint a hatóságok is inkább hajlanak ez utóbbi álláspont felé, mivel a 265 forint körüli euróárfolyam „nagyon messze” van attól a szinttől, amely már komolyabb feszültséget teremtene az adósok számára, amely a ház szerint 300 forint körül van.
Emellett a gazdasági növekedés szinte egyetlen hajtóereje az export. Így a külkereskedelemben részes szektorok „abszolút kulcsfontosságúak” a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából, ráadásul az MNB még stabil 269 forintos euróval is meredek dezinflációt vár 2010-re és a következő évekre. Mindezek alapján a Morgan Stanley elemzői azzal számolnak, hogy ha a forint áthelyeződik a 250–260 forintos euróárfolyam-sávba, azt „könnyen” nagyobb mértékű kamatcsökkentés, közvetlen devizapiaci beavatkozás „vagy mindkettő” követheti. Ez utóbbit más nagy londoni házak is valószínűsítik.
A BNP Paribas bankcsoport londoni elemzői – akik szerint a Fidesz kétharmados győzelme újabb lendületet adhat a forinterősödésnek – szintén elképzelhetőnek tartják, hogy az MNB intervenciót hajt végre, ha a következő kamatcsökkentések után sem gyengül a forint. Vannak ugyanakkor olyan citybeli cégek, amelyek a belátható előrejelzési időtávon belül 260 forint alatti euróárfolyamot jósolnak. A Goldman Sachs (GS) londoni befektetési részlegének legutóbbi elemzése 3, 6 és 12 havi távlatban most 265, 265 és 255 forintos euróárfolyam várható a korábbi előrejelzéseikben szereplő 270, 275 és 275 forintos árfolyamok helyett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok