2010. április 27., 10:322010. április 27., 10:32
A szakemberek szerint azonban ez még nem jelenti a magyar fizetőeszköz túlerősödését. Ha azonban ez megtörténne, akkor mindenképp jegybanki intervencióra lesz szükség, vallják a pénzpiaci szakértők.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlege tegnap kiadott, a közép-kelet-európai (CEE) jegybanki beavatkozások esélyeit taglaló elemzésében Magyarországról azt írta: tekintettel a magánszektorban kint lévő, nagy mennyiségű devizahitelre, a forinterősödés sok devizaadósnak jól jön. Magyarország azonban a közép-kelet-európai térség egyik legnyitottabb gazdasága, és a magyar exportőrök „már jóval kevésbé lelkesednek” az erős forintért.
A Morgan Stanley londoni elemzőinek megítélése szerint a hatóságok is inkább hajlanak ez utóbbi álláspont felé, mivel a 265 forint körüli euróárfolyam „nagyon messze” van attól a szinttől, amely már komolyabb feszültséget teremtene az adósok számára, amely a ház szerint 300 forint körül van.
Emellett a gazdasági növekedés szinte egyetlen hajtóereje az export. Így a külkereskedelemben részes szektorok „abszolút kulcsfontosságúak” a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából, ráadásul az MNB még stabil 269 forintos euróval is meredek dezinflációt vár 2010-re és a következő évekre. Mindezek alapján a Morgan Stanley elemzői azzal számolnak, hogy ha a forint áthelyeződik a 250–260 forintos euróárfolyam-sávba, azt „könnyen” nagyobb mértékű kamatcsökkentés, közvetlen devizapiaci beavatkozás „vagy mindkettő” követheti. Ez utóbbit más nagy londoni házak is valószínűsítik.
A BNP Paribas bankcsoport londoni elemzői – akik szerint a Fidesz kétharmados győzelme újabb lendületet adhat a forinterősödésnek – szintén elképzelhetőnek tartják, hogy az MNB intervenciót hajt végre, ha a következő kamatcsökkentések után sem gyengül a forint. Vannak ugyanakkor olyan citybeli cégek, amelyek a belátható előrejelzési időtávon belül 260 forint alatti euróárfolyamot jósolnak. A Goldman Sachs (GS) londoni befektetési részlegének legutóbbi elemzése 3, 6 és 12 havi távlatban most 265, 265 és 255 forintos euróárfolyam várható a korábbi előrejelzéseikben szereplő 270, 275 és 275 forintos árfolyamok helyett.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.