2012. február 03., 10:182012. február 03., 10:18
A képviselők előzőleg a plenáris ülésen megvitatták a hétfői EU-csúcs eredményeit, azon belül a költségvetési fegyelmet tovább szigorító új pénzügyi szerződés szövegének elfogadását, illetve a növekedést és munkahelyteremtést ösztönözni kívánó döntéseket. Amint arról beszámoltunk, az új pénzügyi szerződéshez Nagy-Britannia és a Cseh Köztársaság nem kíván csatlakozni.
Az EP-képviselők csütörtökön úgy vélekedtek: jobb lett volna, ha e szerződés tartalmi előírásait illetően nem külön szerződési formában, hanem az uniós jogrendszer keretein belül sikerül megállapodni. A végső, elfogadott szövegtervezet ugyanakkor – tették hozzá – jobb a korábbi változatoknál. A képviselők szerint a megállapodással csökkenhet a „kétsebességes Európa” kialakulásának veszélye. Most mindenesetre az a teendő – hangoztatták –, hogy az új szerződés rendelkezéseit hozzák összhangba a gazdasági kormányzásról szóló hatos jogszabálycsomaggal, amely viszont mind a 27 EU-tagországra vonatkozik. Emellett azonnali intézkedésekre van szükség az eurózóna égető problémáinak megoldásához – áll az EP által nagy többséggel megszavazott állásfoglalásban.
A vitában a parlamenti frakciók többsége a gazdasági növekedés ösztönzését és a munkanélküliség visszaszorítását nevezte a legfontosabb feladatnak. Az állásfoglalás szerint ehhez célzott intézkedésekre van szükség. A képviselők szerint minél hamarabb adósságtörlesztési alapot kell létrehozni, be kell vezetni az úgynevezett projektkötvényeket, elő kell készíteni a stabilitási kötvény bevezetését, a pénzügyi tranzakciókat pedig európai szinten kell megadóztatni.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.