2010. október 25., 09:192010. október 25., 09:19
A több szakaszból álló reformnak véglegesen 2014 januárig kell lezárulnia. A G20 tagországok nyilatkozata szerint ennek végrehajtásával az IMF hatékonyabb és hitelesebb szervezet lesz. A valutaalap hatalmi viszonyainak átrendezésével a világgazdaság tényleges erőviszonyai kapnak hangsúlyt: az egyre nagyobb gazdasági erőt képviselő küszöbországok – köztük India és Kína – tényleges gazdasági potenciáljuknak megfelelően vehetnek részt a szervezetben. Kína máris üdvözölte az átalakítást: a kínai jegybank kormányzója kjongdzsui nyilatkozatában támogatásáról biztosította a reformot, amely révén – mint mondta – a felzárkózó országok nagyobb képviseletet és beleszólást kapnak a valutaalap ügyeibe. Kína a reform nyomán a 187-tagú szervezet nagyságrendben 3. számú tagja lesz, az eddigi 6. helyről előrelépve.
Új kvótája 6,19 százalék az eddigi 3,65 százalék helyett. Hasonlóképpen pozitívan nyilatkozott az indiai pénzügyminiszter, mivel a reform nyomán India az IMF 8. legjelentősebb tagjává lesz, 2,75 százalékos kvótával. Pranab Mukherdzsi úgy vélekedett, hogy a kvótarendszer most képviseli a valóságos gazdasági erőt, a változtatás nélkül az IMF hitelessége kérdőjeleződne meg.
Az új rendszer szerint Oroszország az IMF 9., míg Brazília a 10. tagja lesz. A felzárkózó piacok együttesen 42,29 százalékos súllyal szerepelnek a reform értelmében az IMF új kvótarendszerében.
Európának az új rendszer szerint két helyet kell átadnia a továbbra is 24 tagú Végrehajtó Tanácsban. Az EU-tagországok és Svájc jelenleg összesen kilenc hellyel rendelkezik a tanácsban: Németország, Franciaország és Nagy-Britannia önálló hellyel bír, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Olaszország és Dánia pedig tagállamok egy-egy csoportját képviseli.
Az új szervezettel kapcsolatban szinte minden visszhang pozitív: Rainer Brüderle német gazdasági miniszter – aki a beteg Wolfgang Schäuble pénzügyminisztert helyettesítette a tanácskozáson – kijelentette: kellemesen csalódott azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e tényleges eredményt felmutatni. A házigazda Dél-Korea pénzügyminisztere ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy a találkozó eredményei várakozáson felüliek.
Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a tanácskozást követő sajtótájékoztatón „álomeredményről” beszélt, mivel – mint mondta – sokan már úgy gondolták, hogy teljességgel lehetetlen lesz bármit elérni. Strauss-Kahn a reform nyomán az IMF erősödő legitimitását várja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok