2012. december 21., 11:092012. december 21., 11:09
Az AGROSIC-et a megyei közgyűlés és öt község önkormányzata hozta létre, távlati céljuk, hogy minél több háromszéki település csatlakozzon, s pénzügyi háttérrel felszerelkezve konkrét segítséget tudjanak nyújtani a gazdáknak.
A tagsági díjat a lakosság száma szerint határozták meg, minden lakos után évi egy lejt kell fizetnie a részt vevő önkormányzatnak, tehát a megyei tanácsnak 223 ezer lejt, Illyefalva önkormányzatának pedig 1600 lejt. Az AGROSIC három alkalmazottal kezdte el működését, elnöke Orbán Miklós, aki Gödöllőn végezte az agráregyetemet, és Illyefalván maga is gazdálkodik. A tervek szerint az agrárintézmények szaktudását hasznosítva segítenek a gazdáknak, rendszeres jogi és adózási tanácsadást nyújtanak, a pályázatok megírásában is támogatják a földművelőket, állattenyésztőket.
„Nem várható el senkitől, hogy egyszerre a termelésre is figyeljen, s a munka mellett a papírmunkával is bajlódjon” – fejtette ki Tamás Sándor, aki szerint az a tapasztalat, hogy kis ösztönzéssel beindul a helyi önszerveződés is. Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője az eseményen arról beszélt, hogy az egyesület feladata többek között az egységes székely márkajelzés szorgalmazása és az értékesítés megszervezése lenne, hiszen a Székelyföldön jó minőségű terményt állítanak elő a gazdák, ám a gondok az értékesítéssel kezdődnek.
Orbán Miklós ugyanakkor kifejtette, már konkrét feladatokra is felkérték a gazdák, a nagybaconiaknak egy silózásra használt kombájn beszerzésében kell szakmai és pénzügyi támogatást nyújtaniuk, Illyefalván a tejbegyűjtő központot kell felújítani, míg Málnáson hagyományos termékekkel foglalkozó egyesület alapításában segítenek. Hosszú távú terveik között szerepel az öntözőberendezések és az öntözési lehetőségek számbavétele, a megye talajtani feltérképezése, a mezőgazdasági parcellák pontos beazonosítása, hogy a területalapú támogatások kifizetésénél ne legyenek gondok.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.