2012. május 17., 13:292012. május 17., 13:29
„Nőtt az egészségtelen táplálkozás miatti elhalálozások száma, ezért természetes, hogy a fogyasztásuk visszaszorítása érdekében többletadó sújtsa őket. Emellett a sör alkohol tartalmú ital, így ahogy az összes többi szeszes italt is többletadó sújtja, természetes, hogy az alkoholos sör is ebbe a kategóriába tartozzék” – mutatott rá a miniszter.
A fast food-adó bevezetése már 2010-ben is fölmerült, ám akkor számos, ellentmondó véleményeket felvonultató nyilvános vitát követően lekerült a napirendről, a hivatalos álláspont szerint azért, mert nehéz lett volna gyakorlatba ültetni. Cseke Attila akkori egészségügyi miniszter 2011 áprilisában azt mondta, az egészségügyi tárcának nem volt konkrét tervezete, csupán egy sajtótájékoztatón merült fel az adónem bevezetésének lehetősége, mint az államkassza bevételeinek növelését lehetővé tevő intézkedés. Akkor a tárca az országos egészségügyi programok finanszírozásának céljával vetette fel a fast food-adó bevezetésének ötletét. Adrian Streinu-Cercel egészségügyi államtitkár akkor azt mondta, hogy a nem ajánlott élelmiszerek listájára a túl sok zsírt tartalmazó élelmiszerek, a magas cukortartalmú édességek és a szénsavas üdítők kerülhetnek fel, a tejtermékek, a hús, a pizza, a saorma és az ásványvíz azonban nem kerülne fel a lajstromba. Az élelmiszergyártók ugyanakkor jelezték: a fast food-adó bevezetése átlagosan húsz százalékos élelmiszerár-növekedést eredményezne, emellett az alkalmazottak húsz százalékát, mintegy 36 ezer embert kellene elbocsátani miatta.
| A „szenvedélyadónak” nevezett illetéket, amelyet Vasile Cepoi egészségügyi miniszter most a fejlett sörkultúrával rendelkező országokban élelmiszernek minősülő sörre is kiterjesztene, még 2006-ban vezették be, azzal a céllal, hogy visszaszorítsák a dohányáru és a szeszes italok fogyasztását. Utóbbi kategóriába azonban nem sorolták oda a bort és a sört. Az adó ezer szál cigarettánként tíz euró, illetve 2 euró egy liter tiszta alkoholra számítva. Az adó kivetése óta 2006 és 2012 január elseje között mintegy hétmilliárd lej folyt be az egészségügyi minisztérium kasszájába. Mindez évente mintegy egymilliárd lejes bevételt jelentett a tárcának, amelynek tavalyi költségvetése 4,4 milliárd lej volt, idén pedig 5,46 milliárd lejből gazdálkodhat. Az egészségügyi törvény értelmében a szenvedélyadóból befolyt összegeket az egészségügyi rendszer fejlesztésére, valamint országos egészségügyi programok finanszírozására kell fordítani. |
Vasile Cepoi egyébként nem csupán a gyorsételekre kivetendő adót említette az államkassza bevételeit növelő, tervezett intézkedések között. Így az egészségbiztosítási hozzájárulás emelését is fölvetette, sőt annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy azt minden nyugdíjasnak is fizetnie kelljen a járulékot. Ezek kapcsán is leszögezte azonban, hogy bevezetésükhöz politikai döntés szükséges. Mint ismeretes, a Ponta-kormány épp szerdán döntötte el, hogy visszafizeti a nyugdíjasoknak azt az összeget, amelyet 2011 januárja óta egészségbiztosítási járulékként levontak a 740 lejnél kisebb illetményekből. Cepoi azt is fölvetette, hogy a diákok és egyetemi hallgatók ingyenes egészségbiztosítását fedező összeget az államkasszából kellene biztosítani.
Egy, az ExpertForum Egyesület és a Local American Working Group által készített jelentésre hivatkozva a miniszter leszögezte: Európában Románia költi a legkevesebb pénzt az egészségügyre. 2009-ben az erre a célra szánt források a bruttó hazai termék (GDP) 5,7 százalékát tették ki. Cepoi kijelentette: az állami hozzájárulás jelentős mértékű az egészségügy finanszírozásában, de nagyobb átláthatóságra és kiszámíthatóságra van szükség.
Leszögezte: pontosan rögzíteni kell, milyen szolgáltatásokat fedez az államkassza és az egészségbiztosítások. Fontosnak tartotta ugyanakkor az alternatív egészségbiztosítások lehetőségének a bevezetését. Kijelentette: a minimális szolgáltatási csomagnak csupán a súlyos problémák kezelését kellene magába foglalnia.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.