2012. május 17., 13:292012. május 17., 13:29
„Nőtt az egészségtelen táplálkozás miatti elhalálozások száma, ezért természetes, hogy a fogyasztásuk visszaszorítása érdekében többletadó sújtsa őket. Emellett a sör alkohol tartalmú ital, így ahogy az összes többi szeszes italt is többletadó sújtja, természetes, hogy az alkoholos sör is ebbe a kategóriába tartozzék” – mutatott rá a miniszter.
A fast food-adó bevezetése már 2010-ben is fölmerült, ám akkor számos, ellentmondó véleményeket felvonultató nyilvános vitát követően lekerült a napirendről, a hivatalos álláspont szerint azért, mert nehéz lett volna gyakorlatba ültetni. Cseke Attila akkori egészségügyi miniszter 2011 áprilisában azt mondta, az egészségügyi tárcának nem volt konkrét tervezete, csupán egy sajtótájékoztatón merült fel az adónem bevezetésének lehetősége, mint az államkassza bevételeinek növelését lehetővé tevő intézkedés. Akkor a tárca az országos egészségügyi programok finanszírozásának céljával vetette fel a fast food-adó bevezetésének ötletét. Adrian Streinu-Cercel egészségügyi államtitkár akkor azt mondta, hogy a nem ajánlott élelmiszerek listájára a túl sok zsírt tartalmazó élelmiszerek, a magas cukortartalmú édességek és a szénsavas üdítők kerülhetnek fel, a tejtermékek, a hús, a pizza, a saorma és az ásványvíz azonban nem kerülne fel a lajstromba. Az élelmiszergyártók ugyanakkor jelezték: a fast food-adó bevezetése átlagosan húsz százalékos élelmiszerár-növekedést eredményezne, emellett az alkalmazottak húsz százalékát, mintegy 36 ezer embert kellene elbocsátani miatta.
| A „szenvedélyadónak” nevezett illetéket, amelyet Vasile Cepoi egészségügyi miniszter most a fejlett sörkultúrával rendelkező országokban élelmiszernek minősülő sörre is kiterjesztene, még 2006-ban vezették be, azzal a céllal, hogy visszaszorítsák a dohányáru és a szeszes italok fogyasztását. Utóbbi kategóriába azonban nem sorolták oda a bort és a sört. Az adó ezer szál cigarettánként tíz euró, illetve 2 euró egy liter tiszta alkoholra számítva. Az adó kivetése óta 2006 és 2012 január elseje között mintegy hétmilliárd lej folyt be az egészségügyi minisztérium kasszájába. Mindez évente mintegy egymilliárd lejes bevételt jelentett a tárcának, amelynek tavalyi költségvetése 4,4 milliárd lej volt, idén pedig 5,46 milliárd lejből gazdálkodhat. Az egészségügyi törvény értelmében a szenvedélyadóból befolyt összegeket az egészségügyi rendszer fejlesztésére, valamint országos egészségügyi programok finanszírozására kell fordítani. |
Vasile Cepoi egyébként nem csupán a gyorsételekre kivetendő adót említette az államkassza bevételeit növelő, tervezett intézkedések között. Így az egészségbiztosítási hozzájárulás emelését is fölvetette, sőt annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy azt minden nyugdíjasnak is fizetnie kelljen a járulékot. Ezek kapcsán is leszögezte azonban, hogy bevezetésükhöz politikai döntés szükséges. Mint ismeretes, a Ponta-kormány épp szerdán döntötte el, hogy visszafizeti a nyugdíjasoknak azt az összeget, amelyet 2011 januárja óta egészségbiztosítási járulékként levontak a 740 lejnél kisebb illetményekből. Cepoi azt is fölvetette, hogy a diákok és egyetemi hallgatók ingyenes egészségbiztosítását fedező összeget az államkasszából kellene biztosítani.
Egy, az ExpertForum Egyesület és a Local American Working Group által készített jelentésre hivatkozva a miniszter leszögezte: Európában Románia költi a legkevesebb pénzt az egészségügyre. 2009-ben az erre a célra szánt források a bruttó hazai termék (GDP) 5,7 százalékát tették ki. Cepoi kijelentette: az állami hozzájárulás jelentős mértékű az egészségügy finanszírozásában, de nagyobb átláthatóságra és kiszámíthatóságra van szükség.
Leszögezte: pontosan rögzíteni kell, milyen szolgáltatásokat fedez az államkassza és az egészségbiztosítások. Fontosnak tartotta ugyanakkor az alternatív egészségbiztosítások lehetőségének a bevezetését. Kijelentette: a minimális szolgáltatási csomagnak csupán a súlyos problémák kezelését kellene magába foglalnia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok