Hátráltató tényező. Újjáépítésre szorul a vasúti szállítás is, amely a személy- és teherfuvarozás esetében egyaránt elmaradott
Fotó: Pinti Attila
Annak ellenére, hogy évek óta alacsony az ipari termelés szintje, Romániában nem adottak az alapfeltételek az ágazat fejlesztésére. Miközben a térség országai közül nálunk még mindig nem sikerült behozni a világjárvány okozta lemaradást, szakértők szerint Románia mindaddig nem lesz vonzó a befektetők számára, amíg nem épül ki a megfelelő szállítási, energetikai infrastruktúra, és nem biztosított a kellő humánerőforrás. Bende Sándor parlamenti képviselő úgy véli, elsősorban a szállítási infrastruktúrát kellene kiépíteni az országban.
2021. augusztus 24., 17:552021. augusztus 24., 17:55
Románia az egyetlen ország Közép-Kelet-Európában, ahol az ipar még nem kapaszkodott vissza a világjárvány előtti szintre. Az Erste Group Research elemzése szerint az ipari termelés a térség valamennyi államában elérte vagy akár meg is haladta a pandémia előtti utolsó negyedév szintjét, kivéve Romániát, ahol az idei májusi mutatók szerint a 2019-es év utolsó negyedének szintje alá süllyedt az ipari termelés, és júniusig sem sikerült feltornázni a lemaradást. A legalacsonyabb, 4,5 százalékos növekedést Szerbiában mérték, de ott már tavaly tetten érhető volt a pozitív trend, Horvátországban pedig 8,2 százalékos volt az éves növekedés. A régió többi országában – Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában – már két számjegyű volt a növekedés, mindenütt meghaladta a 18 százalékot.
Bende Sándor, a bukaresti képviselőház ipari bizottságának elnöke szerint aggodalomra ad okot, hogy az ipari termelés nem érte el a világjárvány előtti szintet, viszont a valós probléma az, hogy akkor is nagyon rosszul állt. Az RMDSZ-es honatya a Krónikának elmondta, már az energiafogyasztás alapján releváns következtetéseket lehet levonni arra vonatkozóan, milyen szinten áll az ipari termelés Romániában. Hétköznapokon az országban 7–7,5 gigawatt az villamosenergia-fogyasztás, ami hétvégenként mindössze 1–1,2 gigawattal csökken. A háztartási fogyasztás, a kereskedelem a hétvégi napokon is pörög, tehát a csökkenés az ipari fogyasztás mértékét mutatja.
– mutatott rá az RMDSZ-es honatya. Másik beszédes mutató a folyó fizetési mérleg hiánya, ami szintén azt mutatja, milyen keveset exportál az ország, és jelzi, hogy mekkora hiányosságok vannak az ipari termelés terén.
A romániai ipar zászlóvivőjének a Dacia- és a Ford-gépkocsigyárak számítanak, ezek működése nagymértékben meghatározza az ágazatra vonatkozó mutatókat.
A Dacia mioveni-i üzeme több alkalommal is leállt két-két hétre, ezeket összeadva másfél-két hónapig nem dolgozott, és ez az össztermelésben visszaesést jelent. A Ford craiovai gyáránál szintén voltak leállások, és az egyik váltást teljesen kiiktatták. Mindennek a hátterében a Kínából behozott elektronikai egységek, alkatrészek hiánya, az úgynevezett félvezetők világszintű krízise áll.
– állapította meg a szakpolitikus.
Miközben változtatni kellene azon, hogy évek óta gondot jelent az ipari termelés alacsony szintje, az országban nem adottak az alapfeltételek az ágazat fejlesztésére. Szakértők szerint Románia mindaddig nem lesz vonzó a befektetők számára, amíg nem épül ki a megfelelő szállítási, energetikai infrastruktúra, és nem biztosított a kellő humánerőforrás. Az ipar számára ugyanis létfontosságú, hogy a nyersanyag beszállítása zökkenőmentesen történjen, majd a legyártott terméket gyorsan és olcsón tudják eljuttatni a megrendelőhöz.
„Megengedhetetlen, hogy előfordulnak olyan esetek, amikor a Konstancától Aradig vezető utat 29 óra alatt, de például a Maroshévíz és Marosvásárhely közötti száz kilométeres távot is négy és fél óra alatt teszi meg a vonat. Miközben egy kerékpár is eléri a 23–24 kilométer/órás sebességet, tehát biciklivel elméletileg fél órával gyorsabban meg lehet érkezni, mint vonattal. A szárazföldi infrastruktúra fejlesztése szintén kulcsfontosságú az ipar szempontjából, autópályákat, gyorsforgalmi utakat kell építeni, a meglevő utakat felgyorsítani legalább az emelkedőkön egy harmadik sávval.
– sorolta a hiányosságokat a parlamenti képviselő. Az RMDSZ politikusa szerint a közlekedési rendőrség a büntetésekre, nem pedig a megelőzésre fekteti a hangsúlyt, ez egyértelműen látszott, amikor a Fekete-tenger felé vezető autópályán a köd miatt láncbaleset történt, a rendőrök kiérkeztek a helyszínre és megbírságolták a balesetezőket, holott még azelőtt ki kellett volna érkezzenek, hogy a balesetveszélyes időjárási körülményekre figyelmeztessék a gépkocsivezetőket.
Románia számos térségében ki sem épült a földgázhálózat, holott enélkül az iparnak esélye nincs a fejlődésre. Miközben a bukaresti kormány – amelynek része az RMDSZ is – az infrastruktúra biztosítására törekszik, Bende Sándor szerint ez még mindig nem lesz elegendő ahhoz, hogy az ipar gyökeret verjen, hiszen a munkaerőhiányt is orvosolni kellene, elvégre épülhetnek gyárak, ha nincs kivel dolgozni. „A munkaerőpiac hiányos, a fiatalok külföldön próbálnak szerencsét. A szakoktatás elsorvasztása rányomja a bélyegét a piacra. Valamikor Románia a jó szakembereiről volt híres, mára viszont kifogyott belőlük” – húzta alá a képviselő. Meglátása szerint ilyen körülmények között csoda, hogy legalább ennyi ipara is van Romániának, ugyanakkor érvényesül a dominóhatás: gyenge az ipar, gyenge a gazdaság, kevés a fejlesztés, nem növekszik az ország vonzereje a befektetők előtt.
Kiszolgáltatva az importnak
Az ipari termelés hiánya a hétköznapokba is begyűrűzik: mivel az ország ki van szolgáltatva az importnak, ez a tendencia a világjárvány idején fokozódott. A mezőgazdaságban is tetten érhető a behozatallal szembeni kiszolgáltatottság, a kaszagépekhez például Olaszországból kell behozni a cserealkatrészeket, és miközben a kereskedők idén februárban elküldték a rendelést, még mindig nem kapták meg az árut, holott már a végéhez közeledik a szénaszezon. Annak ellenére, hogy Florin Cîțu miniszterelnök a napokban bejelentette a második negyedéves 13,5 százalékos gazdasági növekedést, sok esetben 200 százalékos drágulásokkal szembesül a lakosság, emelkedett az üzemanyag, a villamos energia, a földgáz, a szolgáltatások ára, az építőanyag ára. „Míg tavaly 600 lejbe került egy köbméter fűrészáru, idén ugyanaz a termék 1400–2000 lejért vásárolható meg. Ilyen körülmények között az emberek életében nem köszön vissza a gazdasági növekedés, az életszínvonal csökken, az ipar hiánya miatt még az importnak való kiszolgáltatottság is súlyosbítja a helyzetet” – jelentette ki lapunknak Bende Sándor képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!