Még nem tért magához a romániai ipar: a pandémia előtti szintet sem éri el a termelés, fejleszteni kellene

A pandémia előtt sem remekelt a hazai ipar

Bende Sándor, a bukaresti képviselőház ipari bizottságának elnöke szerint aggodalomra ad okot, hogy az ipari termelés nem érte el a világjárvány előtti szintet, viszont a valós probléma az, hogy akkor is nagyon rosszul állt. Az RMDSZ-es honatya a Krónikának elmondta, már az energiafogyasztás alapján releváns következtetéseket lehet levonni arra vonatkozóan, milyen szinten áll az ipari termelés Romániában. Hétköznapokon az országban 7–7,5 gigawatt az villamosenergia-fogyasztás, ami hétvégenként mindössze 1–1,2 gigawattal csökken. A háztartási fogyasztás, a kereskedelem a hétvégi napokon is pörög, tehát a csökkenés az ipari fogyasztás mértékét mutatja.

– mutatott rá az RMDSZ-es honatya. Másik beszédes mutató a folyó fizetési mérleg hiánya, ami szintén azt mutatja, milyen keveset exportál az ország, és jelzi, hogy mekkora hiányosságok vannak az ipari termelés terén.

Meghatározó a járműipar

A romániai ipar zászlóvivőjének a Dacia- és a Ford-gépkocsigyárak számítanak, ezek működése nagymértékben meghatározza az ágazatra vonatkozó mutatókat.

A Dacia mioveni-i üzeme több alkalommal is leállt két-két hétre, ezeket összeadva másfél-két hónapig nem dolgozott, és ez az össztermelésben visszaesést jelent. A Ford craiovai gyáránál szintén voltak leállások, és az egyik váltást teljesen kiiktatták. Mindennek a hátterében a Kínából behozott elektronikai egységek, alkatrészek hiánya, az úgynevezett félvezetők világszintű krízise áll.

– állapította meg a szakpolitikus.

Hiányzik az infrastruktúra az ipar visszahonosításához

Miközben változtatni kellene azon, hogy évek óta gondot jelent az ipari termelés alacsony szintje, az országban nem adottak az alapfeltételek az ágazat fejlesztésére. Szakértők szerint Románia mindaddig nem lesz vonzó a befektetők számára, amíg nem épül ki a megfelelő szállítási, energetikai infrastruktúra, és nem biztosított a kellő humánerőforrás. Az ipar számára ugyanis létfontosságú, hogy a nyersanyag beszállítása zökkenőmentesen történjen, majd a legyártott terméket gyorsan és olcsón tudják eljuttatni a megrendelőhöz.

„Megengedhetetlen, hogy előfordulnak olyan esetek, amikor a Konstancától Aradig vezető utat 29 óra alatt, de például a Maroshévíz és Marosvásárhely közötti száz kilométeres távot is négy és fél óra alatt teszi meg a vonat. Miközben egy kerékpár is eléri a 23–24 kilométer/órás sebességet, tehát biciklivel elméletileg fél órával gyorsabban meg lehet érkezni, mint vonattal. A szárazföldi infrastruktúra fejlesztése szintén kulcsfontosságú az ipar szempontjából, autópályákat, gyorsforgalmi utakat kell építeni, a meglevő utakat felgyorsítani legalább az emelkedőkön egy harmadik sávval.

– sorolta a hiányosságokat a parlamenti képviselő. Az RMDSZ politikusa szerint a közlekedési rendőrség a büntetésekre, nem pedig a megelőzésre fekteti a hangsúlyt, ez egyértelműen látszott, amikor a Fekete-tenger felé vezető autópályán a köd miatt láncbaleset történt, a rendőrök kiérkeztek a helyszínre és megbírságolták a balesetezőket, holott még azelőtt ki kellett volna érkezzenek, hogy a balesetveszélyes időjárási körülményekre figyelmeztessék a gépkocsivezetőket.

Románia számos térségében ki sem épült a földgázhálózat, holott enélkül az iparnak esélye nincs a fejlődésre. Miközben a bukaresti kormány – amelynek része az RMDSZ is – az infrastruktúra biztosítására törekszik, Bende Sándor szerint ez még mindig nem lesz elegendő ahhoz, hogy az ipar gyökeret verjen, hiszen a munkaerőhiányt is orvosolni kellene, elvégre épülhetnek gyárak, ha nincs kivel dolgozni. „A munkaerőpiac hiányos, a fiatalok külföldön próbálnak szerencsét. A szakoktatás elsorvasztása rányomja a bélyegét a piacra. Valamikor Románia a jó szakembereiről volt híres, mára viszont kifogyott belőlük” – húzta alá a képviselő. Meglátása szerint ilyen körülmények között csoda, hogy legalább ennyi ipara is van Romániának, ugyanakkor érvényesül a dominóhatás: gyenge az ipar, gyenge a gazdaság, kevés a fejlesztés, nem növekszik az ország vonzereje a befektetők előtt.