2012. június 03., 08:352012. június 03., 08:35
„Meggyőződésem, hogy a verespataki bányaberuházás már az idén elkezdődik” - idézte a tárcavezetőt a Mediafax hírügynökség. Chitoiu kifejtette: az új román kormány vállalta, hogy már az idén döntés születik a verespataki beruházás sorsáról. A tárcavezető megerősítette egy korábbi verespataki látogatás alkalmából tett kijelentését, miszerint az ő jelenléte Verespatakon garancia arra, hogy a bányászat fejlődni fog a régióban.
Románia legnagyobb aranylelőhelyén a koncessziós szerződéssel rendelkező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) szerint 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt lehetne kitermelni ciántechnológia alkalmazásával. Ez utóbbi miatt a beruházás heves ellenállásba ütközött környezetvédelmi és egyéb civil szervezetek, az ortodox egyház, a Román Tudományos Akadémia és Magyarország részéről.
Traian Băsescu államfő is támogatja a beruházás elkezdését. Victor Ponta miniszterelnök többször élesen bírálta amiatt, hogy nyíltan a beruházás mellett foglal állást, és nyilvánosan sürgeti a verespataki bányaprojekt elindítását.
A május eleje óta hivatalába lépett román miniszterelnök korábban kifejtette: az RMGC ciántechnológiás verespataki bányaprojektjéről akkor dönthet a kormány, ha környezetvédelmi garanciákat kap, ha újratárgyalják az állami részesedést és ha megszűnik a projektet övező politikai lobbitevékenység.
Korodi Attila volt romániai környezetvédelmi miniszter május elején jelentette be, hogy a bányaprojekt engedélyezési eljárásának leállítását javasolja a környezetvédelmi tárca jogászai és a minisztérium által rendszeresen foglalkoztatott ügyvédi iroda.
Korodi azt követően kért tőlük szakvéleményt, hogy a Fehér megyei táblabíróság érvénytelenítette a verespataki beruházó számára kibocsátott önkormányzati területrendezési terveket. A jogászok jelentése szerint az engedélyeztetési eljárást le kell állítani, amíg a beruházó nem tud felmutatni érvényes területrendezési dokumentumot.
Rovana Plumb jelenlegi környezetvédelmi miniszter korábban bejelentette, hogy szándékában áll összehívni azt a kormányközi szakértői bizottságot, amely a beruházás környezetvédelmi hatástanulmányát vizsgálja. Plumb szerint ennek a testületnek kellene megvitatnia a jogászok által ismertetett álláspontot is. A tanácskozást azonban elhalasztották amiatt, hogy az Európai Bizottság szakértői éppen Bukarestbe látogattak, a szaktárca pedig azóta sem közölte, hogy a testület elé terjesztették-e a jogászok álláspontját, vagy sem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok