Az RMDSZ elnökének tudomása szerint nem öt, hanem harminc kilométer készült el a Nagyváradot Brassóval összekötő sztrádából, ám ezen a szakaszon még egyetlen feljáró vagy kijárat sem épült meg. „Ugyanígy, itt Aradon a 4-es számú páneurópai folyosóval is gyorsabban kellett volna haladni, főleg, hogy ebben az esetben európai uniós pénzekről van szó” – mondta Markó. Az RMDSZ elnöke arra is kitért, hogy mindez olyan körülmények között történik, hogy Erdélyt mindig hanyagolták az infrastrukturális beruházások terén. Szerinte a kormánynak nemzeti prioritásként kellene kezelnie az autópálya- és útépítést. „A magyaroknak elég súlyos gazdasági gondjaik vannak, ám folyamatosan építik a sztrádákat. Magyarország 93 ezer négyzetkilométeres, és több mint ezer kilométer autópályával rendelkezik. Románia területe 237 ezer négyzetkilométer, és mindössze 260 kilométer sztrádánk van. Tiszta, hogy nagyon le vagyunk maradva” – érvelt a szövetségi elnök. Amint arról lapunkban beszámoltunk, korábban Călin Popescu-Tăriceanu kormányfő derűlátóan nyilatkozott a sztrádaépítés üteméről. Mint hangoztatta, az észak-erdélyi sztrádán a munkálatok jó ütemben haladnak, és bizakodóan tért ki arra is, hogy a 4-es számú páneurópai folyosónak megfelelő autópályán is elkezdődtek a munkálatok a sikeres versenytárgyalást követően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok