Fotó: Mediafax
Mint kiderült, a bankárok azt kérték a jegybank képviselőitől, hogy a BNR az eladósodottsági szint kiszámításának alapjául fogadja el az adóhivatalnál bejelentett béreknél 50 százalékkal magasabb összegeket is, ám a központi bank ezt elutasította, kijelentve: a tervezetben foglalt 20 százalékos szint elegendő. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a jegybank új intézkedéscsomagjával az eddig több hitelintézet által is alkalmazott gyakorlatot szeretné viszszaszorítani, amely szerint sok esetben mesterségesen, akár a munkaadó által felnagyított jövedelmek alapján hagytak jóvá hiteleket. Ennek megfelelően, míg mostanig egyszerű jövedelemnyilatkozatot kellett felmutatniuk, az intézkedések hatálybalépését követően a bankok csak az adóhivatalnál bejelentett jövedelmet vehetik figyelembe, az előző évi adóbevallási adatokat véve alapul. Ezeken az összegeken kívül a pénzintézeteknek joguk van más jövedelmet is figyelembe venni ugyan, de amint azt a BNR illetékesei már többször is határozottan leszögezték – ez nem haladhatja meg az adóhivatalban bejelentett havi kereset 20 százalékát.
„A jegybank képviselői nem akarnak 20 százaléknál nagyobb arányt engedélyezni, azt állítva, hogy ez elfogadható szint, sőt magasabb, mint a fizetésnövekedés szintje. Mint mondták, abban az esetben fogadnának el nagyobb eladósodottsági szintet, ha a hiteligénylő bizonyítani tudja a pluszjövedelem rendszerességét. Ehhez azonban az illetőnek bizonyos időközönként el kellene jönnie a bankba a bizonyító iratokkal, ami igen bürokratikus folyamat lenne” – véli a Mediafaxnak nyilatkozó illetékes.
Az egyeztetések során – a források szerint – azok helyzete is szóba került, akik alig pár hónapja álltak munkába, így a tavalyi évre nem nyújtottak be adóbevallási űrlapot. Számukra más megoldást kell találni, de a neve elhallgatását kérő személy szerint ez mindenképp szigorúbbnak ígérkezik, mint egy egyszerű jövedelemigazolás.
Adrian Vasilescu, a jegybank kormányzójának tanácsadója közölte, a nyilvános vita az új feltételrendszerről július 31-éig tart, a BNR igazgatótanácsa pedig várhatóan augusztus első felében elfogadja a javaslatcsomagot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok