Fotó: Románia parlamentje
Az ellenzéki pártok honatyáinak bírálata közepette, módosításokkal elfogadta hétfőn az új nyugdíjtörvény tervezetét a bukaresti képviselőház. A plénum elutasította az RMDSZ javaslatát, miszerint részesüljenek 13. nyugdíjban a 2000 lejnél alacsonyabb járandóságban részesülő idősek.
2023. november 20., 19:072023. november 20., 19:07
2023. november 20., 20:392023. november 20., 20:39
A szenátus múlt héten fogadta el a tervezetet, amely szerint jövőre 4,7 millió nyugdíjasnak számolják újra a nyugdíját. A döntéshozó kamaraként eljáró alsóházban a törvénytervezet 199 támogató szavazatot kapott, 39-en ellene voksoltak, 17-en pedig tartózkodtak. A jogszabályt a törvényhozás továbbítja az államelnöknek kihirdetésre.
Utcára vonultak az új nyugdíjtörvény előírásai ellen a Zsil-völgyi Energetikai Komplexum bányászai és energetikai dolgozói, valamint az erdészeti dolgozók is. A múlt heti demonstrációk nyomán a képviselők hétfőn megszavazták, hogy a bányászok továbbra is 45 évesen vonulhatnak nyugdíjba. Ugyanakkor az erdészek azt sérelmezik, hogy a nyugdíjtörvény eltörölné azt a 2019-ben elfogadott jogszabályt, amely szerint 1 évvel csökken a nyugdíjkorhatár minden 5 év terepen, különleges körülmények között ledolgozott év után.
A jogszabály értelmében jövő év januártól egységesen – a 2023-as átlagos infláció mértékével, 13,8 százalékkal – nőnek a romániai nyugdíjasok illetményei, 2024 szeptemberéig pedig lezárulna a járandóságok újraszámítása, amely Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint mintegy hárommillió idős ember esetében további nyugdíjemelést eredményez. Miközben az ellenzéki pártok szerint a balliberális kormánykoalíció vezetői nem rögzítették, honnan teremtik elő a nyugdíjemeléshez szükséges fedezetet, eddig sem Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD), sem pedig Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke nem részletezte, milyen megoldást találtak a nyugdíjemelés finanszírozására.
Marcel Ciolacu a hétfő esti végszavazást követően a PSD, a PNL és az RMDSZ törvényhozóinak egyaránt megköszönte, hogy támogatták voksaikkal a nyugdíjtörvényt. Amikor újságírók arról kérdezték, lesz-e költségvetési fedezet a nyugdíjemelések végrehajtására, a szociáldemokrata miniszterelnök igennel válaszolt, ám nem nevezte meg, honnan teremtik elő ezeket a forrásokat. „Lesz. Romániában 4,8 millió nyugdíjas van, 80 százalékuk juttatása 3 000 lejnél, 60 százalékuk illetménye 2 000 lejnél kevesebb. Ha Önök úgy vélik, hogy problémát kell okoznunk azoknak az embereknek, akik 2000 lejnél alacsonyabb nyugdíjból kénytelenek élni, én azt mondom, hogy ez áltéma” – fogalmazott Ciolacu.
Ciolacu azt is kijelentette, hogy a nyugdíjtörvény nem fogja maga után vonni a társadalombiztosítási hozzájárulások növelését. Hozzátette, a tervezetről egyeztettek a Világbankkal és az Európai Bizottsággal.
A Ciolacu-kabinet szerint a nyugdíjreform az igazságosság és szolidaritás elvét követve járulékbefizetésen alapuló járandóságot irányoz elő minden jogosultnak. A nyugdíjak újraszámítása során az egyik alapelv az, hogy a nyugdíj nem csökkenhet. A nők nyugdíjkorhatára 2035-ig a jelenlegi 63-ról fokozatosan 65 évre emelkedik, azonban a saját gyermeküket legalább 16 éves korukig, vagy örökbe fogadott gyermeküket legalább 14 éven keresztül nevelő anyák gyermekenként fél éves korkedvezményt kapnak.
A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a nyugdíjjogosultságba nem számítják bele a nem járulékfizetéses időszakokat (egyetemi tanulmányok, katonai szolgálat, betegszabadság, munkanélküliség, kitoloncolás, börtön vagy politikai fogva tartás ideje). A kormányhatározattal megszabott – az átlagnyugdíj szintjének nagyságrendileg megfelelő – nyugdíjpont értéke jelenleg 1785 lej, 2024. január 1-jétől pedig havi 2032 lej lesz. A továbbiakban a törvénytervezet szerint a nyugdíjakat minden évben automatikuson emelni kell majd az átlagos infláció mértékével, amit kiegészítenek az országos átlagbérnek megfelelő reálkereset-növekedés 50 százalékával.
A képviselőház munkaügyi bizottságában hétfőn elfogadott módosítás szerint különleges munkakörülményeknek megfelelő nyugdíjra jogosultak a széntüzelésű erőművek villamosenergia-termelő egységeiben, illetve a villamosenergia-termelési folyamatban vagy a szénbányászatban közvetlenül részt vevő dolgozók. A tervezet azt is előírja, hogy a külföldön élő román állampolgárságú nyugdíjasoknak „életbenléti igazolást” kell aláírniuk az illető ország hatóságai előtt. (Gyakorlatilag azt kell bizonygatniuk, hogy nem hunytak el.)
Kormányzati források szerint jelenleg havonta 9,6 milliárd lejt költenek a 4,8 millió nyugdíjas járandóságára, a nyugdíjak újraszámítása után (2024 végén) becslések szerint ez a költség 13,8 milliárd lejre emelkedik. Ez egy éven belül átlagosan több mint 40 százalékos nyugdíjemelést jelent. Marcel Boloș liberális pénzügyminiszter korábban még úgy értékelte: nem lesz költségvetési fedezet ilyen mértékű nyugdíjemelésre, a törvény hatályba lépése szerinte ellehetetleníti a tervezettnél amúgy is jóval magasabb költségvetési hiány leszorítását. A pénzügyminiszter ellenkezését végül Marcel Ciolacu kormányfő azzal szerelte le, hogy Romániának sokkal több vesztenivalója van, ha nem fogadja el a november 20-i határidő előtt a helyreállítási tervben vállalt nyugdíjreformot, az uniós pénzek befagyasztása ugyanis 70 milliárd eurótól fosztaná meg Romániát.
Elfogadta kedd este a bukaresti szenátus az új nyugdíjtörvény kormány által beterjesztett tervezetét, amelynek értelmében jövőre több mint 4,7 millió személy nyugdíját számolják újra.
A nyugdíjtörvény tervezetének múlt heti, szakbizottsági elfogadása után az Országos Nyugdíjpénztár elnöke, Daniel Baciu arról beszélt, hogy az új nyugdíjtörvény alkalmazása jövő év január elsejétől 15 milliárd lejjel, szeptember elsejétől pedig további 10 milliárd lejjel növeli meg a nyugdíjkiadásokat az idei évhez képest. Tájékoztatása szerint tisztázódott, hogy jövőre 25 milliárd lejjel (5 milliárd euró) terheli meg pluszban az idei évhez képest a jogszabály alkalmazása a költségvetést: január és augusztus között 15 milliárd lejjel, szeptembertől decemberig pedig 10 milliárd lejjel. Hozzátette, hogy ezt az összeget a kormány belefoglalja majd a jövő évi költségvetésbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.
Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.
A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
Jövő héten szállítják Romániába a hollandiai Drents múzeumból elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket – jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) áprilisban összesen 15 469 735 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.
A PNL nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök „nem egy báb”, és nem fog lemondani.
A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!