
Miután tíz hónapig Románia vezette az EU inflációs rangsorát, januárban Magyarország került az élre
Fotó: Haáz Vince
Miután tíz hónapig Románia vezette az EU inflációs rangsorát, januárban Magyarország került az élre – derül ki az Eurostat hétfőn közétett adataiból.
2025. február 24., 19:582025. február 24., 19:58
A friss statisztika szerint az év első hónapjában Magyarországon 5,7 százalékos, Romániában 5,3 százalékos és Horvátországban 5 százalékos volt az infláció.
Az Európai Unió éves inflációja 2025 januárjában 2,8 százalék volt, szemben a 2024. decemberi 2,7 százalékkal. Az euróövezet éves inflációs rátája 2025 januárjában 2,5 százalék volt, szemben a 2024. decemberi 2,4 százalékkal.

A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,5 százalékról 3,8 százalékra módosította a 2025 végére vonatkozó inflációs előrejelzését.
A múlt év decemberéhez képest az éves infláció nyolc uniós tagállamban csökkent (Romániát is beleértve, 5,5-ről 5,3 százalékra), négyben stagnált, 15 uniós országban pedig emelkedett.

Az idei év folyamán csökkenő pályán marad az éves inflációs ráta, 2026-tól pedig az inflációs célsáv felső határának közelében stabilizálódik – jelentette ki hétfői tájékoztatóján Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke.
Az Eurostat adatai szerint élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció már az ötödik egymást követő hónapban 2,7 százalék maradt.
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint Romániában a decemberi 5,14 százalékról januárban 4,95 százalékra csökkent az éves infláció. Az élelmiszerek 4,54 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 4,60 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja pedig 6,54 százalékkal nőtt egy év alatt.
Az Agerpres emlékeztet, a Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében 2025 végére 3,8 százalékos inflációt vetített előre.

A decemberi 5,14 százalékról januárban 4,95 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
szóljon hozzá!