Miután tíz hónapig Románia vezette az EU inflációs rangsorát, januárban Magyarország került az élre
Fotó: Haáz Vince
Miután tíz hónapig Románia vezette az EU inflációs rangsorát, januárban Magyarország került az élre – derül ki az Eurostat hétfőn közétett adataiból.
2025. február 24., 19:582025. február 24., 19:58
A friss statisztika szerint az év első hónapjában Magyarországon 5,7 százalékos, Romániában 5,3 százalékos és Horvátországban 5 százalékos volt az infláció.
Az Európai Unió éves inflációja 2025 januárjában 2,8 százalék volt, szemben a 2024. decemberi 2,7 százalékkal. Az euróövezet éves inflációs rátája 2025 januárjában 2,5 százalék volt, szemben a 2024. decemberi 2,4 százalékkal.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,5 százalékról 3,8 százalékra módosította a 2025 végére vonatkozó inflációs előrejelzését.
A múlt év decemberéhez képest az éves infláció nyolc uniós tagállamban csökkent (Romániát is beleértve, 5,5-ről 5,3 százalékra), négyben stagnált, 15 uniós országban pedig emelkedett.
Az idei év folyamán csökkenő pályán marad az éves inflációs ráta, 2026-tól pedig az inflációs célsáv felső határának közelében stabilizálódik – jelentette ki hétfői tájékoztatóján Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke.
Az Eurostat adatai szerint élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció már az ötödik egymást követő hónapban 2,7 százalék maradt.
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint Romániában a decemberi 5,14 százalékról januárban 4,95 százalékra csökkent az éves infláció. Az élelmiszerek 4,54 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 4,60 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja pedig 6,54 százalékkal nőtt egy év alatt.
Az Agerpres emlékeztet, a Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében 2025 végére 3,8 százalékos inflációt vetített előre.
A decemberi 5,14 százalékról januárban 4,95 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!