Magyarországon legtöbben állampapírba fektetnek

A miniszter elmondta: komoly kihívás lesz az idei év, mert az elfogadott költségvetés szerint 6 százalék környékéről kellene 3 százalék alá csökkenteni az államháztartási hiányt. ,,Ezt meg tudnánk lépni, de növekedési áldozata és vesztesége lenne” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a munkanélküliség növekedésében jelentkezne, amit nem szeretnének.

Kormánygondolkozás van arról, hogy a hiányt nem egy, hanem két év alatt kellene 3 százalék alá csökkenteni, de döntés még nem született – mondta. Meglátása szerint reálisabb a két év és az idei évre a piac is inkább 4-4,5 százalékos hiányt tud realizálni.

Varga Mihály beszélt arról is, hogy a magyar adórendszer azt a versenyképességet mutatja, hogy az egy főre eső külföldi működőtőke beruházásban elsők vagyunk a régióban, ezt a pozíciót tartani akarja a kormány. Jó az országnak, ha minél több ilyen tőke érkezik, de vannak korlátok is – fogalmazott a tárcavezető.

A személyi jövedelemadó mértékéről azt mondta, hogy a cél továbbra is az, hogy egy számjegyű legyen, de a 15 százalékos kulcs sem ,,rossz”, hiszen Európa harmadik legkisebb adóterhe.
Ezen túl a családi kedvezmények is tovább tudják csökkenteni a mértékét – mondta.
Kiemelte, teljesítették, amit 2010-ben ígértek, miszerint versenyképes adórendszert működtetnek, ami nem bünteti a vállalkozásokat és a magánszemélyeket.

A pénzügyminiszter az állampapírokra kitérve azt mondta, hogy az egyik legnagyobb sikerük, az első helyen van a befektetések között. Hangsúlyozta azt is, hogy az államadósság szerkezete három pontban jelentősen változott. Egyrészt míg 2010-ben az államadósság 53 százaléka devizában volt, most ez az arány 26 százalék. Másrészt az államadósság futamidejét növelni tudták, ez most már 6 év átlagosan, szemben a 2010-es 3,5 évvel.

A harmadik pont a lakosság szerepvállalása: míg 2010-ben az államadósság 3 százaléka volt a magyar lakosságnál, most 21 százaléka, ami azt jelenti, hogy a magyar emberek életének a része lett az állampapír – mondta.

A miniszter meglátása szerint a pénzügyi alapismereteket a nemzeti alaptanterv részévé kellene tenni, mert egy életen át elkísérnek bennünket. Ha rossz döntéseket hozunk, akkor azt a családunk is megsínyli – fogalmazott.

Varga Mihály a digitalizációt is érintve azt mondta, hogy szeretnék fenntartani a versenyképességet és a hatékonyságot is.

Egyik nagy sikernek tartja a személyi jövedelemadó elektronikus elkészítését, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már kétmillió ember bevallását készíti el. Az idei év nagy lehetőségének nevezte Varga Mihály az e-áfa és az e-nyugta bevezetését.

Kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter elmondta, hogy az euró bevezetése nem cél, hanem eszköz. Példaként említette Szlovákiát, ahol a gazdaság nem lett sikeresebb azzal, hogy bevezették az eurót.

A Pénzügyminisztérium (PM) az MTI-hez eljuttatott közleményében a tárcavezetőt idézve azt írta: tavaly december óta 520 milliárd forintnyi, korábban blokkolt uniós forrás érkezett hazánkba, azonban a gazdaság működőképes volt a források nélkül is.

– emelte ki Varga Mihály.

2024-ben még további, összesen több mint 2500 milliárd forint uniós forrás beérkezésével számol a kormány – ismertette a rendezvényen a közlemény szerint a miniszter.