2012. január 24., 12:162012. január 24., 12:16
Csoba Judit projektvezető elmondta: a kérdőíves kutatás során azt állapították meg, hogy a munkaadóknak és a munkavállalóknak sokszor nincs tudomásuk arról, hogy mik az aktuálisan jelentkező munkaerőpiaci igények és lehetőségek, ami nagy versenyképességi hátrány.
A Debreceni Egyetem (DE) Szociológia- és Szociálpolitika Tanszékének vezetője egyben jelezte: a kutatás keretében készülő fejlesztési tanulmány megalapozza a szakképzés irányait és kirajzolja az érmelléki kistérség következő tíz éves fejlesztési lehetőségeit.
A Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) és a Kolozsvári Egyetem részvételével folytatott adatgyűjtésbe a helyi vállalkozásokon kívül mintegy negyven érmelléki képzőhelyet is bevontak.
A legfőbb probléma, hogy a képzések nem követik elég gyorsan a munkaerőpiaci igényeket, mivel nincs, vagy alig van információ áramlás közöttük és ebből csak bizalmatlanság fakad. Ha ezen változtatni tudnának egyben a vállalkozói és a munkavállalói mobilitás is javulna a két ország határmenti térségében - magyarázta az MTI-nek Csoba Judit.
A vizsgált vállalkozások mintegy fele kereskedelmi vagy szolgáltatási tevékenységet végez és öt főnél több embert foglalkoztatnak. Ezek a cégek jellemzően szűkebb régiójuk szükségleteit elégítik ki, így javuló piaci helyzetük az Érmellék fejlődését segítené.
A HURO Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program „Know-Flow” elnevezésű projektjére a DE és a ROVE közösen 40 ezer eurót nyert.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.