Mélyülő bérszakadék. Óriási a különbség a közszféra és a versenyszektor fizetései között
Fotó: Barabás Ákos
Miközben Raluca Turcan munkaügyi miniszter azon kesereg, hogy sok romániai munkavállaló szegénységgel küzd, a szegénység pedig gyakran generációról generációra „újratermelődik”, a lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a politikumnak hatalmas a felelőssége a kialakult helyzetben, hogy magasan képzett szakemberek növeljék a termelékenységet, ezzel pedig a magánszféra nagyobb fizetéseket tudjon biztosítani.
2021. május 05., 18:142021. május 05., 18:14
Romániában növekedtek ugyan a bérek az ország európai uniós csatlakozása óta, de az átlagos órabér még kevesebb, mint harmada, a dolgozói szegénység pedig majdnem kétszerese az európai uniós átlagnak – vont mérleget a munka május elsejei ünnepe alkalmából írt Facebook-bejegyzésében Raluca Turcan munkaügyi miniszter. A tárcavezető ismertetése szerint amikor az ország 2007-ben csatlakozott az EU-hoz, 950 lej, az akkori árfolyamon 280 euró körül volt a havi nettó átlagbér Romániában, míg idén 3400 lejre, vagyis 690 euróra tehető. Mindazonáltal
Ez pedig Turcan szerint azt jelenti, hogy sok romániai munkavállaló a szegénységgel küzd, nem tud gyermekeinek méltó életkörülményeket teremteni, a szegénység pedig gyakran generációról generációra „újratermelődik”. A miniszter úgy látja, ez az oka annak, hogy olyan sok román állampolgár elhagyta az országot, a szakképzett munkaerő hiánya pedig hátráltatja a beruházásokat.
Romániában sokat fejlődtek a bérek az uniós csatlakozás óta, de az átlagos órabér még kevesebb mint harmada, a dolgozói szegénység pedig majdnem kétszerese az európai uniós átlagnak – mutatott rá a munka ünnepe alkalmából írt Facebook-bejegyzésében szombaton Raluca Turcan munkaügyi miniszter.
„Románia évek óta görgeti maga előtt azt a problémát, hogy
– mutatott rá a Krónika megkeresésére Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója. Mint részletezte, ennek tulajdonítható, hogy az állami bérek „elszálltak” a magánszektor béreihez képest, ezzel párhuzamosan pedig Romániában a magánszféra folyamatosan a csőd a szélén táncol, amire most még rátett egy lapáttal a koronavírus-járvány, ami sok vállalkozást térdre kényszerített.
Szabó Árpád szerint a magánvállalkozók egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy több fizetést adjanak az alkalmazottaiknak. „Természetesen itt is vannak kivételek, hiszen a nagyon jól működő cégek rendesen meg tudják fizetni a munkatársaikat, de nem ez a jellemző, főként hogy
– húzta alá a közgazdász, aki abban egyetért a miniszterrel, hogy kisebb kellene hogy legyen a különbség az állami és a magánszféra bérei között.
„Ugyanakkor egyértelmű, hogy a politikusok önmagukat vezették be ebbe a csapdába, amikor az állami alkalmazottaknak túl nagy fizetést szabtak meg, utólag pedig már »nem illik« csökkenteni a béreket. Másrészt a magánszféra alkalmazottainak túl kicsi a fizetése, de nincs amiből megemelni, ebből a spirálból pedig egyre nehezebb kikeveredni” – magyarázta az egyetemi oktató.
Ha a romániai béreket az európai uniós átlagbérhez hasonlítjuk, akkor a termelékenységet is össze kell vetni, mert ezen a téren Románia nagyon gyengén teljesít – hívta fel egyúttal a figyelmet Szabó Árpád. Elmondása szerint ennek a hátterében az áll, hogy a jó eredményeket felmutató uniós országokban nem olyan hosszúak a kávészünetek, hogy idő legyen arra, hogy az alkalmazottak megbeszéljék az előző esti futballmérkőzés eredményeit. „Ezekben az országokban az alkalmazottaknak nincs idejük arra, hogy a munkahelyi irodájukból lebonyolítsák a háztartásuk intézésével kapcsolatos feladatokat, telefonbeszélgetéseket, miközben az egykori szocialista országokban még mindig ezt teszik.
– szögezte le a szakértő. Mint mondta, a legjobban azért haragszik a mindenkori román kormányokra, mert nem fordítanak elég pénzt az oktatásra. „Törvény rögzíti, hogy a bruttó hazai termék (GDP) legalább 5 százalékát mindig az oktatásra, a tanügyi rendszerre kell költeni, de közben minden évben, amikor összeállítják az ország költségvetését, kitalálnak valami indokot arra, hogy ez az ágazat mégsem kaphat meg egy ekkora összeget” – fogalmazott Szabó Árpád. Hozzátette:
A közgazdász szerint a munkához való hozzáállás olyan, ahogy azt az iskolában megtanítják a fiataloknak, vagy éppen ahogy a szüleiktől, a tanáraiktól látják, és folyamatosan rossz példa van a fiatalok előtt, és ők ezt a rossz példát tanulják és viszik tovább.
Szabó Árpád szerint
A szakértő összegzésképpen rámutatott, a politikai hozzáállásra lehet visszavezetni a jelenlegi helyzetet, hiszen miközben szavazatvásárlás céljából túlságosan megemelték az állami szféra fizetéseit, soha nem finanszírozzák olyan mértékben az oktatást, hogy megfelelően képzett szakemberek kerüljenek a munkaerőpiacra.
„Ha folyamatosan kevésbé képzett, rossz munkamorálú szakemberek kerülnek ki a közoktatásból, nem lehet olyan munkahelyeket teremteni, amelyek nagy hozzáadott értéket termelnek, ami aztán lehetővé tenné, hogy az alkalmazottak is nagyobb fizetést kapjanak” – mutatott rá az egyetemi oktató. Kérdésünkre kifejtette, a minimálbért lehet ugyan jogszabállyal, mesterségesen emelni, de ennek rossz következményei lennének a gazdaságra nézve, hiszen az emelt minimálbér még több céget kényszerítene térdre, még nagyobb gondot okozna a magánszférának, mint a járványhelyzet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!