
Az Európai Bíróság teret nyitott a devizakölcsön-szerződések egyes kérdéseinek vizsgálatához a román igazságszolgáltatás számára is – számolt be az Mno.hu.
2015. március 01., 20:112015. március 01., 20:11
A luxemburgi székhelyű uniós testület egy romániai hitelper kapcsán lényegében úgy foglalt állást: a nemzeti bíróság megvizsgálhatja, tisztességes-e az egyoldalú kamatemelés és az, hogy a bank kockázati jutalékot kötött ki a maga számára.
Az uniós grémiumot egy kolozsvári bírói fórum kereste meg kérdéseivel. Az ügy alapját a Volksbank két devizakölcsön-szerződése adta: a kontraktusok lehetővé tették, hogy a hitelintézet – a pénzpiac jelentős változásai miatt – egyoldalúan módosíthassa a kamatlábat. Emellett a hitelmegállapodásokban szerepelt az is, hogy a bank kockázati jutalékot számíthat fel. Két hitelfelvevő azonban tisztességtelennek vélte az említett kikötéseket, így került az ügy előbb a román, majd az európai bírói fórum elé.
A csütörtökön közzétett ítélet szerint az uniós bírák úgy látták: a kamatláb egyoldalú módosítását lehetővé tévő feltétel nem tartozik a szerződés legfontosabb, alapvető elemei közé, szerepe inkább kiegészítő jellegű. Hasonlóra jutott a testület a – teljes hiteldíjmutatóban egyébként viszonylag jelentős részt vivő – kockázati jutalék kapcsán is. Mindebből pedig az következik, hogy nem kell figyelembe venni az uniós jogszabály egyik tiltását, azaz megvizsgálható, hogy a két szerződési kikötés tisztességes-e vagy sem.
A kolozsvári bíróság ugyanakkor az eset valamennyi részletének áttekintése után úgy is állást foglalhat, hogy a kamatemelés és a kockázati jutalék mégiscsak kardinális elem. Ekkor viszont – az Európai Bíróság szerint – azt kell ellenőrizni, hogy a megállapodások adott pontjai világosak voltak-e s azokat az ügyfél megérthette-e. Mindenképpen árulkodó azonban a portál szerint az Európai Bíróság ítéletének egyik utalása.
Eszerint az uniós bírákban is felmerült a kérdés: a fogyasztó pontosan tudhatta-e, mit is kell érteni a kamatemelés okaként meghatározott jelentős pénzpiaci változások alatt. Bizonytalanság ébredt a luxembourgi szakemberekben annak kapcsán is, vajon kellően átláthatók-e az indokok a kockázati jutalék ügyében.
A kolozsvári bíróság az uniós iránymutatás alapján folytathatja eljárását. S így akár arról is ítéletet mondhat: tisztességesek-e az egyoldalú kamatemelésről és a kockázati jutalék felszámításáról szóló szerződési feltételek.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!