Karácsonyi ajándék. Mégsem változik az 500 ezer és 1 millió euró közötti forgalmat lebonyolító mikrovállalkozások adórendszere
Fotó: Gov.ro
Nem fogadja el a kormány azt a javaslatot, hogy 2022. január elsejétől 500 000 euróra csökkentsék a mikrovállalkozás besoroláshoz szükséges bevételhatárt – jelentette ki pénteken Nicolae Ciucă miniszterelnök.
2021. december 17., 12:162021. december 17., 12:16
Amint arról beszámoltunk, a pénzügyminisztérium honlapján közvitára bocsátott sürgősségirendelet-tervezet értelmében a jelenlegi 1 millió euróról 500 ezer euróra csökkenne az a bevételhatár, ameddig egy vállalat mikrovállalkozásnak minősül. Ciucă szerint azonban a kormány nem fogja jóváhagyni ezt a tervezetet. „A kormány nem fog elfogadni egy ilyen javaslatot, mert a
– idézte Ciucának a pénteki kormányülés előtt elhangzott bejelentését az Agerpres.
A miniszterelnök eközben csütörtökön még arról beszélt, hogy pénteki ülésén elfogadja a kormány azt a sürgősségi rendeletet, amely szerint az 500 ezer és 1 millió euró közötti forgalmat megvalósító mikrovállalkozásoknak az eddigi 1 százalékos forgalmi adó helyett 16 százalékos profitadót kell befizetniük. Úgy fogalmazott, a kormány pénteki ülésén készül elfogadni a javaslatot, amelyről „még lesznek tárgyalások”.
Debreczeni László adószakértő csütörtökön a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, sajnálja ezt a szigorítást, hiszen hatalmas pluszpontja volt Romániának, hogy a mikrovállalatokra alkalmazott kedvező, egyszerű adózással a viszonylag nagy, tehát egymilliós forgalmat lebonyolító cégek is élhettek. Meglátása szerint ez a rendszer nemcsak a cégeknek, hanem az adóhivatalnak is előnyös, hiszen egyszerűbb követni, kezelni a mikróvállalatok adózását, a profitadót, társasági adót fizető cégeknél már sokkal bonyolultabb, mert rengeteg tényező módosíthatja az adóbevallást.
A bukaresti kormány az országos helyreállítási tervben egyebek mellett azt is vállalta, hogy csökkenti a mikrovállalkozások számát. A pénzügyminisztérium által már kidolgozott határozattervezet az adózási rendszer módosításával akar célt érni.
Claudiu Năsui volt gazdasági miniszter, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselője is azt írta csütörtök esti Facebook-bejegyzésében, a mikrovállalkozások jelenlegi adózási rendszerének éppen az a nagy előnye, hogy levette a bonyolult könyvelés terhét a vállalkozókról. A kilátásba helyezett módosítással azonban mindez változni fog,
– nyomatékosította. Az USR-s képviselő úgy véli, ez az intézkedés is azt bizonyítja, hogy a PSD–PNL-kormány a versenyszférából próbál több pénzhez jutni, hogy „kielégítse” a holdudvarához tartozó cégeket. „A politikusok növelik az állam kiadásait, majd arra kényszerítik a magánszektort, hogy húzza meg a nadrágszíjat” – idézte a posztot az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!