2009. október 29., 09:472009. október 29., 09:47
Az élelmiszerárak alakulása és az áruházláncok magatartása egyre inkább középpontba kerül az uniós intézményekben. Az Európai Bizottság és parlament már tavaly óta vizsgálódik az ügyben, de foglalkoztak a témával a tagállamok mezőgazdasági miniszterei is.
Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős tagja most úgy nyilatkozott: „amint azt a tejipari piac legfrissebb fejleményei mutatják, annak az árnak, amit a gazdák kapnak a termékükért, igen gyakran semmi köze sincs ahhoz az árhoz, amit a fogyasztók fizetnek a boltokban. A nemzeti hatóságokkal összefogva meg kell kettőznünk erőfeszítéseinket a termelőktől a fogyasztókig tartó ellátási lánc hatékony működtetése érdekében.” Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos azt emelte ki, „nagyon fontos az élelmiszer-ellátási lánc szereplői, a fogyasztók és a döntéshozók számára, hogy a lánc minden szakaszán növekedjék az árak átláthatósága”.
„Az új európai élelmiszerár-megfigyelési eszköz létrehozásával fontos lépést teszünk ebbe az irányba” – tette hozzá. A bizottság a most elhatározott konkrét intézkedések között bejelentette, hogy szoros együttműködést épít ki a nemzeti versenyügyi hatóságokkal, továbbá intézkedéscsomagot határozott meg a származékos mezőgazdasági termékek piacának jobb áttekinthetősége érdekében, különös tekintettel az áringadozások és spekulációk visszaszorítására. A tagállamokat Brüsszel arra kérte, hogy hozzanak létre olyan egyszerű hozzáférésű internetes szolgáltatásokat, amelyek alkalmasak a kiskereskedelmi élelmiszerárak összehasonlítására.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.