Lesz újabb hitelmegállapodás az IMF-fel

A román hatóságok és a washingtoni szakemberek egyebek mellett arról fognak egyeztetni, hogy milyen mértékben nőhet a közalkalmazottak bére január elsejétől, illetve hogyan fog kinézni a 2011-es évi költségvetés, mint ahogy egy újabb hitelmegállapodás is szóba kerül.

Tănăsescu a tárgyalások kapcsán leszögezte, a nemzetközi hitelintézet semmiképp nem fog belemenni abba, hogy a hitelből a kormány egyetlen lejt is a közalkalmazotti bérek kifizetésére fordítson, a pénzek pedig csak külső sokkhatásokat követően folynának be a Román Nemzeti Bankhoz (BNR). Tănăsescu ezzel megerősítette Traian Băsescu államfő korábbi kijelentéseit, amelyek értelmében egy olyan készenléti hitelről lenne szó, amelyből Románia tulajdonképpen egy lejt sem hívna le, csak végszükség esetén lehetne hozzányúlni az IMF-pénzekhez. Mint az államelnök hangsúlyozta, a hitelre csak azért van szükség, hogy Románia megbízható ország legyen a külföldi pénzintézetek, illetve beruházók szemében.

Mihai Tănăsescu ugyanakkor arról is nyilatkozott, hogy az új megállapodás kiemelt eleme lenne a közigazgatási reform megvalósítása, illetve a minisztériumok közötti kapcsolat, kommunikáció, illetve együttműködés hatékonyabbá tétele. A szakember ugyanakkor derűlátó a román gazdaság alakulását illetően, szerinte 2011-től növekedések sora következik, szerinte Románia gazdasági növekedési potenciálja 5 százalékra tehető. „Viszszatérnek a boom évei. Azonban nem szabad elkövetni az elmúlt évek hibáit, hogy volt többlet; a jó években félre kell tenni. A fogyasztási többlet nem feltétlenül az egyének, hanem a vállalatok fogyasztásából alakul ki. De nőni fog az egyéni fogyasztás is. Az ötszázalékos növekedés 2012–2013-ban tér vissza, s meg is kell tartani ezen a szinten” – üzent Tănăsescu a mindenkori politikumnak. Szerinte egyébként a növekedés hárompillérű lesz, az exportok, a szolgáltatások és a fogyasztás terén nyilvánul majd meg. Azonban leszögezte, nem szabad csak a fogyasztásra hagyatkozni anélkül, hogy változna a termeléshez való hozzáállás. Mint ismeretes, Romániában a korábbi években mindig nagymértékben meghaladta a fogyasztás mértéke a termelékenységét. Az IMF-küldött szerint továbbá az infrastrukturális fejlesztésekre, illetve a magán, és az állami szféra közötti együttműködésre is összpontosítani kell.

Ugyanakkor Tănăsescu arra is kitért, hogy a romániai társadalomnak nincs szüksége újabb adókra és illetékekre, és az ezerlejesnél kisebb nyugdíjak megadózását is meg kell vizsgálni a nyugdíjalap fenntarthatóságának perspektívájából. Ugyanis – tette hozzá – ez a téma is „megbeszélések témáját képezi”. „Nem úgy kell felvetni a témát, hogy megadózzuk, vagy sem az ezerlejesnél kisebb nyugdíjakat. Meg kell nézni, mennyire fenntartható most és a jövőben az állami nyugdíjalap. Az tény, hogy jelen pillanatban a nyugdíjalapba tetemes pénzöszszegeket kell utalni az állami költségvetésből” – részletezte Tăsnăsescu. Éppen ezért szerinte a társadalombiztosítási hozzájárulások csökkentését is úgy kell megvalósítani, hogy ezáltal ne mélyüljön tovább a nyugdíjalap hiánya. Mint közölte, jövőre az ideinél nagyobb bevételekre számíthat a költségvetés, egyebek mellett a gazdasági növekedésnek köszönhetően. „Egy szerény növekedés is fontos trendváltást eredményez” – szögezte le a pénzügyi szakember.