Lesújt az oszlopadó a székely „feredőkre”

Eközben egyébként a kormány sem közült még becslést arra vonatkozóan, hogy mekkora plusz költségvetési bevételre számítanak azt követően, hogy januártól kiszélesítették a cégek adózási kötelezettségét a nem ingatlan jellegű építményekre is.

Amint arról beszámoltunk, a kormány keddi ülésén fogadta el az úgynevezett oszlopadó alkalmazási módszertanát, így a cégeknek május 25-éig be kell fizetniük az idei évre kiszámított adó első részletét, a második, egyben utolsó összeget szeptember 25-éig kell lepengetni.

Az éves adó az építmény értékének 1,5 százalékát teszi ki. Olyan építmények váltak adókötelessé egyebek mellett, mint a villanyárammal történő ellátáshoz szükséges valamennyi létesítmény, a trafóházakat és az oszlopokat is beleértve, de ott találjuk a gátakat, a különböző platformokat, a fúrótornyokat, az áru mozgatásához szükséges rámpákat, a kéményeket és hűtőtornyokat, s adót kell fizetni ezentúl a jogi személyek tulajdonában lévő medencék, halastavak után is. Nem képez kivételt ugyanakkor ezentúl a vasúti, illetve a közúti infrastruktúra sem.

Vállalkozók vizsgaidőszakon

„Úgy érezzünk magunkat, mint az egyetemisták vizsgaidőszak előtt. Vasárnap vizsgánk van, s mintha még azt sem tudnánk, hogy milyen könyvekből kell készülnünk” – fogalmazta meg Şerban Toader, a Külföldi Befektetők Tanácsának (CIS) tagja.

Dan Schwart adóügyi tanácsadó is azt mondja, semmi sem világos. „Jelenleg mi, a tanácsadó cégek belső megbeszéléseket tartunk arról, hogy mit kellene tanácsolnunk ügyfeleinknek” – mondta. A távközlési cégek abban viszont már biztosak, hogy nagy bajba kerültek. „Bonyolult elmagyarázni részvényeseinknek, hogy mi történt ennyire hirtelen, miért éppen most, amire persze ők rögtön azt mondják: megkérjük önöket, pótolják a kieső forrásokat, ellenkező esetben leállítjuk a befektetéseket” – ecsetelte a Digi24 hírcsatornának Nikolai Bekers, az egyik távközlési vállalat igazgatója.

Fekete Szilveszter, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) Könyvelő klubjának vezetője a Krónika megkeresésére csütörtökön annyit mondott, a kormány részéről nem volt tisztességes, hogy a karácsonyi szünetben, elsietve hozott döntést egy újabb adónem bevezetéséről.

Javaslatok a külföldi befektetőktől

A Külföldi Befektetők Tanácsa szerda délután közleményt is kiadott, amelyben leszögezték, a különleges építményekre kirótt adó bevezetése a jelenlegi körülmények között nagyon rossz hatással lesz a gazdaság alakulására, éppen ezért tárgyalni szeretnének a hatóságokkal arról, hogy milyen eszközökkel lehetne ezt a hatást enyhíteni.

Felróják ugyanakkor a kormánynak, hogy az üzleti szféra megkeresése nélkül vetette ki az adót, ráadásul hatástanulmány sem készült. Nehezményezik továbbá, hogy alig pár nappal a határidő lejárta előtt jött ki az alkalmazási módszertan, s szerintük még mindig sok a kérdőjel. Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a jogszabályban megemlített építményeknek hosszú, akár hatvan évig terjedő élettartamuk is lehet, ami azt jelenti, hogy az 1,5 százalékos adó által az érték 90 százalékáig terjedő összeggel az államot gazdagítanák.

Ez pedig szerintük túlzás, s azt bizonyítja, hogy a kezdeményezők nem értették meg, hogy közép- és hosszútávon milyen hatást gyakorolhat az ingatlanadó kiszélesítése valamennyi építményre. Azt is visszásságként említik, hogy a jogszabály nem tesz különbséget a használatban álló vagy azon kívüli építmények között, így a hasznot nem hozó eszközök is adókötelesek.

A CIS ezért a Romanian Business Leadersszel és a Romániai Üzletemberek Egyesületével közösen azt javasolja a kormánynak, hogy a nemzetközi hitelezőkkel szemben felvállalt kötelezettségeiket az adók és illetékek jobb behajtására irányuló intézkedésekkel próbálják elérni, nem pedig az amúgy is jó adófizetők túlzott megadózásával.

Nyílt levél Nagyváradról

Nyílt levélben fordult szerda este Victor Ponta kormányfőhöz és Ioana Petrescu pénzügyminiszterhez a nagyváradi ipari parkban megtelepedett 41 külföldi vagy hazai tőkéjű vállalkozás is, kérve, hogy a hasonló létesítményekben alapított vállalkozások mentesüljenek az oszlopadó alól. Amint arról beszámoltunk, ezt javasolta hétfői sajtótájékoztatón a kormánynak Ilie Bolojan, Nagyvárad ellenzéki polgármestere is, ám másnap a Ponta-kabinet változatlan formában fogadta el a jogszabály alkalmazási módszertanát.

Valamilyen módosításra viszont a közeljövőben várhatón számíthatunk: Dragoş Andrei, a miniszterelnök államtanácsosa pár órával a keddi kormányülés után úgy nyilatkozott, olyan irányban készülnek változtatni az előírásokon, hogy a nagy gondok elkerülhetőek legyenek.

Zgonea párbeszédet ígér

Egy szaktestület fog az elkövetkező időszakban egyeztetni az üzleti szféra képviselőivel – ígérte csütörtökön az éppen Nagyváradon tartózkodó Valeriu Zgonea, a képviselőház szociáldemokrata párti elnöke. Mint emlékeztetett, nem csak a váradi ipari parkban merültek fel gondok az oszlopadó miatt.

„Lássuk, mi pontosan a probléma. Miben hat ki a befektetőkre? Nehezíti-e bizniszüket olyan körülmények között, hogy állami segélyek és garanciák vannak? Úgy hogy az önkormányzat teljesen ingyen biztosította az infrastruktúrát?” – vetette fel az alsóház elnöke, aki szerint az emberek csak az adót látják, azokat a kedvezményeket, amelyeket a kormány biztosít, nem. Zgonea ugyanakkor késznek mutatkozott arra, hogy egy bizottsággal tárgyaljon a vállalkozók képviselőivel, ám azt is leszögezte, hogy a költségvetésnek forrásokra van szüksége.

Bajban székelyföldi strandok és a halastavak

Miután a medencékre is kihat, akár el is lehetetlenítheti a székely „feredők” működését az oszlopadó. Kovászna megyében például több településen a Borvizek útja program keretében épült hideg-meleg vizes medencéket magában foglaló kezelőközpont, az önkormányzatoknak viszont sokáig nem volt pénzük és alkalmazottjuk ezek működtetésére, végül létrehozták az Aquasic Egyesületet, és beindították ezeket.

„A napokban egyeztetünk – az egyesület vezetői és az érintett polgármesterek –, hogy mi lesz az oszlopadóval. Ha nem módosítanak a törvényen, kénytelenek leszünk bezárni a létesítményeket, pedig alig tudtuk azokat elindítani” – fejtette ki lapunknak Fodor István, Bodok község polgármestere.

Az elöljáró elmondta, a törvény szerint sem a község jövedelmét, sem állami pénzeket nem fordíthatnak ezekre a kezelőközpontokra. „A belépőjegyekből nem futja a villanyra, a fűtésre, az alkalmazottak fizetésére, és még az oszlopadóra is.  Egyszerűen nem lesz ahonnan kifizetni, és akkor nem lesz más megoldás, bezárjuk a feredőket. Amikor valamennyire beindultak, lesújt a kormány ezzel az adóval. nem segítik, inkább gátolják a vidéki turizmust” – szögezte le a székelyföldi elöljáró.

A halastavairól híres Maros megyei Vármezőn a pisztrángtenyészeteket működtető vállalkozók számára még homályos a rendelkezés és annak végrehajtási módszere. Hallottak, tudnak róla, de fogalmuk sincs mikor, hol és mennyit kell fizetniük, mondta el érdeklődésünkre Lokodi Gergely, akinek nagyapjától 1,3 hektárnyi vízfelületet államosítottak.

„Bonyolult a rendelkezés is, a tavak tulajdonjoga is. Tudjuk, hogy nagyapánknak mennyi halastava volt, de az állam még nem adta vissza, így kénytelenek vagyunk bérelni” – magyarázta a bekecsalji faluban élő vállalkozó.

Benedek Lukács, a homoródfürdői Lobogó Panzió tulajdonosa lapunktól szerzett tudomást az újabb adónemről. Mint mondta, ő nem sokat, hanem nagyon sokat fizetett az államnak, így egyáltalán nem hiányzik az újabb adónem. A panziót, éttermet, medencével is ellátott kisebb wellnesst, lovardát és sípályát működtető vállalkozó úgy érzi: az állam csak elvesz, de cserébe soha, semmit nem ad.

Van ugyanakkor, aki még reménykedik, és abban bízik, hogy utolsó pillanatban módosítják a vonatkozó rendeletet, és mégsem kell majd befizetni az oszlopadót. Az egyik csíkszeredai strand működtetője lapunknak elmondta, csak bérli a létesítményt, de a helyi adókat ő fizeti, így reméli, mégsem ki rónak rá egy újabb terhet.