Nagyváradon szinte már hagyomány, hogy aki csak tud, a határ túloldalán vásárol be. A dinamikusan fejlődő, a bihari megyeszékhelytől nem több, mint félórányi autóútra fekvő Beretytyóújfalu bejáratánál áll már évek óta a Lidl bevásárlóközpont, amelynek parkolója az év minden szakában tele van bihari rendszámú autókkal. Nemrég egy Tesco áruház is nyílt a településen, ami még nagyobb vonzóerőt jelent a váradiak és környékbeliek számára. Egy neve elhallgatását kérő nagyváradi azt mondja, az újfalui Tesco kínálata nem ér fel a debrecenivel, de még mindig nagyon megéri a Hajdú-Bihar megyei városba menni vásárolni, főképp ha az ember egy-két hétre előre megveszi a szükségeseket. Így ugyanis annyi pénzt megtakaríthat, hogy még az autó által elhasznált üzemanyagot beleszámítva is több pénze marad végül, mintha otthon vette volna meg ugyanazt. Elsősorban az élelmiszerre igaz ez: a magyar gyártmányú tej eleve félárban van a Romániában kaphatóhoz képest, de ugyanez elmondható a borról és egyéb alkoholos italokról is. Nagy keletje van a leveskockáknak, ételízesítőknek: a határ túloldalán 120 forintért megvásárolható például a népszerű tyúkhúsleveskocka, míg ideát ugyanazért 2,5-2,6 lejt kell fizetni, ráadásul a kínálat is szegényesebb.
Ugyanez volt a tapasztalatunk, amikor tegnap a váradi Rogériusz negyedbeli piac árusait kérdeztük: közülük is néhányan a Magyarországról behozott áruból élnek, és még úgy is megéri nekik az üzlet, ha a saját hasznukat és a szükséges adókat rászámolják a vételárra. A fűszerkeverékek mellett leginkább a tipikusan magyar ételeket, a Sport szeletet, Boci csokit, Gulyáskrémet és egyebeket keresik náluk – a vásárlók szerint ezeket a jobb minőség miatt még akkor is érdemes megvenni, ha a román verzió nem sokkal drágábban kapható a boltokban. Összességében elmondható, hogy a vásárlók egy része jobban bízik a magyar termékben, mint a hazaiban vagy akár a külföldiben.
Nagyváradon ugyanakkor néhányan üzletszerűen, bár persze feketén, foglalkoznak azzal, hogy a magyarországi bevásárlóközpontokban megvett termékeket itthon árusítják úgy, hogy közben némi kis hasznot is húznak a dologból. A trappista sajt kilója Nagyváradon megközelíti a 30 lejt, ám a Magyarországról behozottat húsz lejért adják a csencselők úgy, hogy még a saját hasznuk is rajta van. Vannak olyanok, akik már évek óta ilyesmiből élnek, és kialakult vevőkörük van – mondta egy általunk megkérdezett háziasszony, aki rendszeresen szokott egy-egy ilyen üzletelőtől vásárolni.
Elsősorban dohányáruért és ruhaneműért, a téli ünnepek közeledtével pedig szaloncukorért, illetve könyvekért járnak át a szatmáriak Magyarországra vásárolni. Meglehetősen sokan vásárolnak a Szatmárnémetitől nem egészen 60 kilométerre levő mátészalkai Tesco üzletben, ez esetben azonban valószínűleg a fürdőturizmus ágyaz meg a bevásárlóturizmusnak, mivel – a szatmári megyeszékhelyen évek óta nem lévén strand – sokan járnak a szomszédos város uszodájába. A bevásárlóközpont pedig épp szemben van, ahol az alapélelmiszerek mellett ruhákat is lehet vásárolni. Többek szerint ha az embernek szerencséje van, itt olcsón juthat viszonylag jó minőségű farmernadrághoz, fehérneműhöz vagy pólóhoz. A karácsony közeledtével egyre többen érdeklődnek a könyvek iránt, amelyekből eléggé bő a választék. „Fehérgyarmatra járunk orvoshoz, és mivel nekem az egyik hobbim az olvasás, általában benézünk a könyvesüzletekbe, ahol gyakran találok kedvezményes áron olvasnivalót – mondta egy várandós kismama. – Emellett babaholmikat is odaát veszünk, mivel nálunk nincs túlságosan széles választék ilyesmiből. A karácsonyfára kerülő szaloncukrot is odaát vesszük meg idén, mert – bár nem olcsóbbak – a magyarországi szaloncukrok szerintem finomabbak.”
Mióta Romániában drasztikusan felment a cigaretta ára, egyre többen döntenek a vágott dohány vásárlása és az otthoni sodrás mellett. „Ha legalább 4-5 nagyobb doboz dohányt vásárolok, már megéri átmenni Csengerig vagy a határtól alig pár kilométerre levő nonstopig, mert kevesebbe kerül az üzemanyag, mint amennyivel drágább itthon a cigaretta – magyarázta Nemes Zoltán. – Eleinte külön vettem a dohányt, a papírt és a filtert, ezekből sodortam, most már viszont inkább kész hüvelyeket veszek, amiben a szűrő is benne van, és géppel töltöm. Az utóbbi módszer költségesebb, de sokkal kényelmesebb.”
„Ezekben a napokban 1,46 lejért vettem száz forintot, míg nyáron az árfolyam elérte az 1,61-et is. Az alapélelmiszerek ugyanakkor olcsóbbak odaát, emellett pedig most sok terméket kedvezményes áron lehet megvásárolni, és nagyobb a kínálat is” – állítja az aradi Horvát Erzsébet, aki szinte hetente megy át Makóra bevásárolni. A határ mentén élők többnyire Makón, Szegeden, Gyulán vagy Békéscsabán vásárolnak, de állításuk szerint már közvetlenül a határ menti helységek üzleteiben is megfelelő minőségű és árú termékek találhatók. Sokan nagyobb mennyiséget vesznek, hogy azt itthon, Romániában értékesíthessék. „Többnyire édességet, mosószert és konzerveket hozok. Ebben a periódusban nagyon kelendő a szaloncukor, melyet Magyarországon az ittenihez képest féláron szerzek be” – meséli egy aradi nő.
A határhoz közeli magyarországi bevásárlóközpontok parkolói a hétvégeken rendszerint tele vannak aradi vagy temesvári rendszámú autókkal. Több üzletben románul is beszélnek az eladók, a pultokon a termékek címkéje románra is le van fordítva. Kiskereskedésekben nem ritka, hogy a lejt is elfogadják fizetőeszköznek.
Az aradi határőrség adatai szerint a megyében levő határátkelőkön az elmúlt napon 15 ezer személy kelt át Magyarországra, ez háromezerrel több, mint egy átlagos napon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
Látogatottsági adatok