Lenne pénz, ha el tudnánk költeni – továbbra sem javul az európai uniós alapok lehívásának hatékonysága

A brüsszeli illetékesek – és nem csak – rendszeresen nógatják a bukaresti hatóságokat, hogy javítsanak a lehívások hatékonyságán, de az ígéreteken túl nem sok minden történik. Legutóbb, keddi brüsszeli munkalátogatása során Viorica Dăncilă miniszterelnök biztosította Corina Creţu regionális politikáért felelős európai biztost arról, hogy a kormány elkötelezett az európai alapok lehívásának gyorsítását illetően.

A kormányfő leszögezte, kabinetje 2018-ban is megtartja a „projektek megnövelt elbírálási és leszerződési sebességét” úgy, hogy 2020-ig Románia lehívja a rendelkezésre álló teljes összeget. „Fontos, hogy gyors ütemet biztosítsunk a projektek kivitelezésekor, hogy 2018-ban és 2019-ben növeljük a kifizetések mértékét” – írja a kormány közleménye.

A miniszterelnök különben a kohéziós politika 2020 utáni alakulásáról is tárgyalt a biztossal. „Románia értékelné, ha rugalmasabb lenne az elosztás, hogy a tagálla­mok a kulcsfontosságú területek, távközlés, közlekedés, környezetvédelem, energia, egészségügy és oktatás infrastrukturális fejlesztésére koncentrálhassanak azért, hogy csökkentsék lemaradásukat a nyugati államokhoz képest” – hangsúlyozta. Corina Creţu üdvözölte, hogy a közbeszerzések törvényét úgy módosították, hogy rögzítettek egy határidőt a vitás helyzetek megoldására, és helyeselte, hogy a kohéziós politika képezi majd a román EU-s elnökség prioritását.

Elúszó milliárdok

A Krónika által megkérdezett szakértők nem túl derűlátók annak kapcsán, hogy sikerül-e a költségvetési ciklus végére elkölteni a rendelkezésre álló összegeket, a pályázati kiírások késlekedése miatt ugyanis már nem sok esély mutatkozik a rendelkezésre álló 30 milliárd euró felhasználására.

A tíz százalékot alig meghaladó lehívási arány már önmagában is elkeserítően alacsony Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke szerint, hiszen a Románia által elkölthető több mint 30 milliárd euró hatalmas tőkeinfúziót jelenthetne a gazdaság, a helyi fejlesztések esetében. Lapunknak nyilatkozva azonban a szakpolitikus kiemelte,

hiszen igyekeztek időben felkészülni a pályázati versenyre, már a ciklus elejére előkészítették a tanulmányokat, terveket, azok egy része érvényességét veszítette, aktualizálni kell, ami mind többletköltséget generál. Egy megvalósíthatósági tanulmány érvényességi ideje két év, közben az iskolák, óvodák, bölcsődék építése és feljavítása, terelőutak, szociális és védett központok, kórházak, közvilágítás, tömegközlekedés, a fenntartható városfejlesztést célzó projektek kiírása még várat magára.

Az önkormányzatok legfontosabb infrastruktúra- és gazdaságfejlesztő pályázatai az asztalfiókban vesztegelnek, miközben még csak hivatalos tájékoztatás sincs arról, hogy ezeknek a lejárt dokumentációknak az aktualizálására mikor érdemes kiírni a kötelező versenytárgyalást, hogy ne késsék le a „derült égből hirtelen megjelenő kiírást”.

– szögezte le Horváth Anna.

Sok vállalkozó az elmúlt időszak tapasztalatából kiindulva inkább bankkölcsönt vesz fel, mintsem az „európai támogatások bürokratikus útvesztőjében próbálkozzon”, kockáztatva, hogy utólag vissza kell fizetnie a támogatást, vagy éppen büntető eljárást indítanak ellene.

Lenne kitől tanulni

Horváth Anna szerint a Magyarország és Lengyelország példájából kellene tanulni, ezek az országok a teljes támogatást elköltötték, és utána kérték az alapok növelését.

Még négy év van hátra az n + 2 szabály értelmében ebből a ciklusból, nagy odafigyelésre, stabilitásra van szükség, hogy ennek a hatalmas támogatásnak – amely a sok más negatív mellett az EU-s csatlakozás legfontosabb pozitív hozadéka – ne legyen az előzőnél még nagyobb kudarc a vége” – összegezte Horváth Anna.

Ha nincs kiírás, nem lehet pályázni

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is a megcsúszott kiírásokat okolja a késlekedésért.

– szögezte le a Krónika megkeresésére a székelyföldi elöljáró. Mint rámutatott, a Regionális Operatív Program néhány tengelyén már nyertek pályázatot, de ezekre is most írják alá a szerződéseket, tehát gyakorlatilag pénz csak jövőre lesz ezekből.

A Körös-parti város az elemzés szerint a tavaly 14,3 millió eurót hívott le. Sokkal lemaradva, összesen 820 ezer lehívott euróval a második Giurgiu, a harmadik Konstanca 800 ezer euróval, a negyedik Gyulafehérvár 550 ezer euróval, míg az ötödik Nagybánya 510 ezer euróval. Az idézett összesítés szerint vannak ugyanakkor olyan megyeszékhelyek is, amelyeknek tavaly egyetlen lejt sem sikerült lehívniuk – Botoşani, Brăila, Buzău, Sepsiszentgyörgy, Craiova, Târgu Jiu, Déva, Slobozia, Karácsonkő, Slatina, Nagyszeben, Alexandria, Râmnicu Vâlcea, valamint Focşani szerepel a felsorolásban.

Vannak viszont olyan települések, amelyeknek korábban lehívott összegeket kell visszafizetniük az Európai Unió kasszájába: Bákó 490 ezer euróval, Bukarest 410 ezer euróval, míg Kolozsvár 370 ezer euróval „tartozik”.