Van, hogy tényleg nem jut a számlákra. Az ANRE fenntartaná a valóban rászoruló fogyasztók védelmét
Fotó: Haáz Vince
Csak azok élvezzenek védelmet, akik valóban nem tudják kifizetni a villany- vagy gázszámlát, ne lehessen visszaélni – javasolja Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke annak kapcsán, hogy a bukaresti kormány azt tervezi, hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, ami szerint a veszélyhelyzet idején nem kapcsolják le az elektromos áramot vagy a földgázt azokban az otthonokban vagy cégeknél, amelyek nem fizetik a számlákat.
2021. július 26., 13:382021. július 26., 13:38
2021. szeptember 10., 12:292021. szeptember 10., 12:29
Törölni készül a bukaresti kormány azt a tavaly óta érvényben levő kedvezményt, ami szerint a földgáz- és elektromosenergia-számlák fizetését következmények nélkül lehet halogatni. A szolgáltatóknál több mint 250 millió lej kinnlevőség halmozódott fel a „védelem” miatt.
Mint ismeretes, tavaly, a koronavírus-járvány begyűrűzésekor fogadta el a kormány a 2020/70-es sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi a fogyasztóknak, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasszák a földgáz- és a villanyáramszámlák kifizetését.
Ez a lehetőség azonban oda vezetett, hogy az elmúlt egy évben több mint 209 ezer háztartási és ipari fogyasztó nem fizette ki az elhasznált energiát, a felhalmozott adósság meghaladja a 250 millió lejt.
Ezért a kormány egy újabb sürgősségi rendeletet készít elő, amellyel megszünteti ezt a védelmet, ami szerint a „lekapcsolás” veszélye nélkül lehet halogatni a fizetést, így
A módosítás szükségességét azzal indokolják, hogy a gazdaság magához tért, a koronavírus-járvány negatív hatásai csökkentek. A tervezet szerint az adósságot felhalmozók kapnak 90 nap haladékot, ami alatt anélkül törleszthetik az adósságaikat, hogy megszüntessék náluk a szolgáltatást. Ebben az időszakban a szolgáltatónak és az ügyfélnek közösen kell megoldást találniuk a tartozások kifizetésére, minden esetet egyénileg bírálnak el, és testre szabott átütemezést javasolhatnak.
„Látványos hatása volt, hogy a kormány a járvány kitörésekor lehetővé tette a fogyasztóknak, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig halasszák a villamos energia és a gázszámláik kiegyenlítését” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Emlékeztetett: a tavaly kiadott 70-es számú sürgősségi kormányrendelet szerint a szolgáltatók, a kereskedők nem bonthatnak szerződést, nem szüntethetik be a szolgáltatást, akkor sem, ha a fogyasztó nem fizeti a számlát, a védelem a veszélyhelyzet megszűnéséig tart.
Nagy-Bege Zoltán
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
Az energiaár-szabályozó hatóság helyzetjelentést kért a kereskedőktől és az elosztóktól. Nagy-Bege Zoltán elmondása szerint két kategória van, általában a fogyasztó a szolgáltatóval, a kereskedővel köt szerződést, ám ha ezt annak lejárta után nem újítja meg, vagy nem köt szerződést egy másik szolgáltatóval, akkor közvetlenül az elosztó hálózatából kapja az energiát. Mind a két kategóriából bekérték az adatokat, és három héttel ezelőtt 280 millió lejre rúgott a felhalmozott adósság. Azóta ez csak növekedett, tehát most már megközelíti a 300 millió lejt, összegzett a hatóság elnöke.
Hangsúlyozta, késlekedések, elmaradt számlák korábban is voltak, ám ez az összeg kizárólag a 2020/70-es sürgősségi kormányrendelet következményeként gyűlt fel, vagyis amiatt, hogy a cégek nem bonthatják fel a szerződést, nem szüntethetik be a szolgáltatást.
A beérkezett adatokat elemezve kiderült, hogy a nem fizetők között számszerűleg a lakossági fogyasztók vannak többen, ám az elhasznált, de ki nem fizetett energiamennyiséget tekintve az ipari fogyasztók, a cégek vezetik az adósok listáját. A gazdasági minisztérium kérte, hogy a hatóság véleményezze a kezdeményezést, miszerint újabb kormányrendelettel megszüntetnék a 70-es rendeletben szavatolt védelmet. Ezen a dokumentumon még dolgoznak, ám az körvonalazódik, hogy köztes megoldást javasolnak.
Tehát azért nem fizetik a számlákat, mert nem tudják. Viszont fontosnak tartjuk, hogy a védelem csak rájuk vonatkozzon, és ne mindenkire, különösen ne azokra, akik visszaélnek ezzel, kihasználják a jogszabályban rögzített lehetőséget arra, hogy halogassák a fizetést”
– húzta alá Nagy-Bege Zoltán. Az általa vezetett hatóság ugyanakkor arra hajlik, hogy hosszabb határidőt szabjanak a fizetésre, vagyis a fogyasztó hosszabb türelmi időt kapna a számla kiegyenlítésére. A javaslat szerint ez három hónapot jelenthet, ám ha 90 nap után sem fizet, akkor függetlenül attól, hogy a veszélyhelyzet még fennáll vagy sem, a szolgáltatók lecsatlakoztathatják a hálózatról. „Mi nem mondjuk azt, hogy szüntessék meg teljesen a védelmet, hogy nem csatlakoztathatják le a nem fizető fogyasztót a hálózatról, azt javasoljuk, hogy adjanak hosszabb fizetési határidőt, és azután legyen meg ez a kényszerítő eszköz” – összegezte Nagy-Bege Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!