
Módosította a képviselőház szerdán az úgynevezett nyugtalottóról szóló rendeletet, meggátolandó, hogy a nyeremény túl sok nyertes között oszoljon meg és elveszítse varázsát.
2015. május 28., 14:052015. május 28., 14:05
A kormány az adócsalás visszaszorítását célzó intézkedések között vezette be tavasszal a nyereményjátékot, amellyel arra akarja ösztönözni az embereket, hogy minden vásárlásnál igényeljenek nyugtát, és ezzel adózásra kényszerítsék az esetleg feketézni próbáló boltosokat.
A bukaresti kabinet húzásonként egymillió lejes nyereményalappal honorálja önkéntes „adóellenőreit”, ám az első, április 13-án megejtett húzás nyomán több mint 18 ezer nyertes nyugtát hoztak be az emberek az adóhatósághoz, így egy-egy szerencsés pénztárblokkal alig több mint 50 lejt lehetett nyerni.
A sorsoláson egy dátumot és egy 1 és 999 lej közötti nyertes összeget határoznak meg. Az első húzáson a február 7-én kiállított, 6 és 6,99 lej közötti értékű pénztári nyugtákat nyilvánították nyerőnek, ám – kis összegről lévén szó – nagyon sok vásárló akadt, akinek volt ilyen nyugtája.
A hasonló „inflációt” megelőzendő a képviselőház azzal a módosítással szavazta meg szerdán a nyugtalottó bevezetéséről szóló sürgősségi kormányrendeletet, hogy száznál több nyertes esetén egy második sorshúzással választják ki azt a száz nyugtát, amelynek a tulajdonosa valóban jutalomban részesül. Így a nyeremény mindenképpen tízezer lej fölötti lesz.
A jogszabályt ellen voksoló liberális ellenzék szónoka azt mondta: a szociáldemokrata kormány szerencsejátékosok szórakozásává züllesztette az adózási fegyelem növelésének ügyét, a kormánypárt frakcióvezetője viszont azzal érvelt, hogy a nyugtalottónak és az adóhatóság látványos razziáinak köszönhetően 1,2 milliárd lejes többletbevétele volt az első negyedévben a román költségvetésnek a tavalyi év hasonló időszakához képest.
A román költségvetési tanács adatai szerint 2013-ban a GDP 16 százalékát tette ki az adócsalás Romániában.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!