A jelenleginél lényegesen nagyobb szabadságot kapnának az európai uniós tagállamok az általános forgalmi adó (áfa/TVA) mértékének megállapításában – a hétvégén kiszivárgott információk értelmében a vonatkozó tervezetet az Európai Bizottság már a héten beterjeszti.
2016. március 15., 15:052016. március 15., 15:05
A javaslat szerint az EU tagországainak a mostaninál sokkal nagyobb beleszólásuk lenne abba, hogy milyen termékek esetében alkalmazhatnak kedvezményes áfakulcsot és mekkorát, aminek nagyon jó fogadtatása lesz más tagállamok mellett Nagy-Britanniában, ahol így megtarthatnák az egyes termékek esetében alkalmazott áfamentességet. A dokumentumban hangsúlyozták, hogy az áfaszabályok „korszerűsítésre szorulnak”.
Az Európai Unióban az áfarendszerre vonatkozó szabályok egységesítése utáni fő szabály szerint három kulcs megengedett. Egy normál kulcs lehet (ez alapján adózik a termékek és szolgáltatások nagyobbik része), amelynek legalább 15 százalékosnak kell lennie. Emellett két kedvezményes kulcsot tarthatnak fenn a tagállamok, ám ezeknek minimum 5 százalékosnak kell lenniük. Ez alól azonban vannak kivételek: Írország és Nagy-Britannia például kizárólag azzal a feltétellel volt hajlandó elfogadni az egységes szabályozást, ha bizonyos termékeknél eltérhetnek az előírásoktól.
Az EU-n belüli kereskedelem során gyakori áfacsalások viszszaszorítása érdekében a bizottság várhatóan arra is javaslatot fog tenni, hogy az uniós társállamokba eladott termékek esetében a célország nevében még abban a tagállamban beszedjék az adót, ahol a termék készült. A brüsszeli bizottság előzetes számításai szerint ezen intézkedés nyomán akár 80 százalékkal is mérsékelni lehetne a csalások okozta évi mintegy 50 milliárd eurós bevételkiesést. A sajtóban megjelent becslések szerint az uniós tagállamok évente közel ezer milliárd euró bevételhez jutnak az általános forgalmi adó révén, ami az EU bruttó hazai termékének (GDP) 7 százalékát teszi ki.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!