Látják az út végét: 2020-ra ígérik az észak-erdélyi sztráda átadását

A tárcavezető hétfőn délután a képviselőház plénuma előtt számolt be a nagyszabású infrastrukturális projekt jelenlegi állásáról, illetve arról, hogy novemberben megkezdett mandátuma során milyen, a beruházást akadályozó problémákat igyekezett orvosolni.

Costescu a képviselőház ülése után a sajtónak úgy nyilatkozott: noha nem szeret ígérgetni, és egyébként is alig kilenc hónapig vezetheti még a közlekedésügyi tárcát, amennyiben minden érintett fél betartja a tervezett határidőket, meglátása szerint négy év múlva megnyithatják a sztrádát a forgalom előtt.

„A plénum előtt felvázoltam, hogy a következő kilenc hónapban mit fogunk tenni, milyen kisebb projekteket kívánunk végrehajtani, amelyekből végül összeáll a nagyberuházás. Természetesen olyan kollégák is vannak, akik az autópálya egészét átfogó tervekkel foglalkoznak. Amennyiben mindenki betartja az elindított procedúrákra vonatkozó előírásokat, elképzelhető, hogy 2020-ra elkészül a sztráda, sőt egyes szakaszokat a határidő előtt is befejezhetnek\" – fogalmazott Costescu. A miniszter egyébként múlt kedden a szenátus plénuma előtt tartott beszámolót a témában.

Nehezményezi a késlekedést az RMDSZ

A tárcavezető képviselőházi felszólalását egyébként több RMDSZ-es honatya kezdeményezte, a hétfői ülésen pedig Cseke Attila Bihar megyei képviselő nehezményezte a munkálatok késlekedését. „Ön egy szakértői kormány technokrata minisztere, akivel szemben egyik politikai érdekképviselet sem gyakorol ideológiai nyomásgyakorlást. A társadalom elveszítette a türelmét, tetteket akar. Ideje, hogy megoldást találjanak a problémára, és mielőbb felavassák az észak-erdélyi autópálya szakaszait\" – magyarázta Cseke Attila.

A képviselő felszólította a közlekedésügyi minisztert, hogy mondjon egy reális határidőt a sztráda megvalósítására, illetve részletezze azt is, mely szakaszokra adták már ki a különböző engedélyeket, illetve a megvalósíthatósági tanulmányt. Az RMDSZ-es politikus arra is kitért, hogy Magyarország áprilisban lát neki a Debrecenből induló, a magyar–román határig tartó autópálya kivitelezéséhez, amit 2018-ban fejeznek be. „Nem lenne jó, ha arra ébrednénk, hogy ők tisztességesen elvégezték a munkát, mi pedig nem készítettük el a házi feladatunkat\" – fogalmazott Cseke.

Az RMDSZ képviselője arra is rámutatott, hogy az Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti autópálya öt szakaszából négyet a kivitelezési szerződés értelmében ez év márciusában meg kellene nyitni a forgalom előtt, egyelőre azonban a munkálatok sem kezdődtek el. A Bors–Berettyószéplak 3C jelzésű szakasza esetében 2017 júliusa az átadási határidő, de a tavalyi szerződés aláírása óta a kivitelező nem dolgozott a megépítésén.

Costescu: orvosoljuk a hiányosságokat

Dan Costescu ugyan egyetértett azzal, hogy fontos összekötni a romániai autópályákat a magyarországi szakaszokkal, de megemlítette, hogy Románia tavaly megépítette a dél-erdélyi sztráda nagylaki, a magyar határig vezető részét, „de a másik oldalon senki nem volt ott\". A közlekedésügyi miniszter ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a mandátuma elején talált számos hiányosságot ki fogja javítani, és hosszú távú megoldást találnak arra is, hogy a hibák többé ne fordulhassanak elő.

A tárcavezető rámutatott: a Marosvásárhely és Marosugra közötti 14 kilométeres szakaszra vonatkozóan például egy–másfél éve elfogadott kormányhatározatokat vettek számba, amelyeket azóta sem ültettek gyakorlatba, ezért idén januárban egy újabb határozattal indították el a nyomvonalon található földterületek kisajátítását, a munkálatok így áprilisban elkezdődhetnek. A Marosugra és Aranyosgyéres közötti szakasz kivitelezése a környezetvédelmi engedély hiánya miatt késik, ezt ugyancsak áprilisban kaphatják meg, az építkezés pedig május–június folyamán indulhat.

A Berettyószéplak és Bors közötti rész megvalósítása a versenytárgyalást megnyert cégen belüli viták miatt állt le, a miniszter elmondása szerint azonban sikerült megoldani a problémát, márciusban pedig ezt a szakaszt is elkezdik építeni. Costescu arra is kitért, hogy igyekszik intézményi szinten megerősíteni az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaságot (CNADNR), hogy az „ne csak bizonyos cégek, hanem az ország érdekében működjön\".

Nem akar fizetni az állam

Elképzelhető azonban, hogy nem válnak be a közlekedésügyi miniszter optimista tervei, a napokban ugyanis újabb komoly probléma merült fel az észak-erdélyi autópálya kapcsán. A Hotnews.ro hírportál az ügyben érintett forrásokra hivatkozva számolt be arról, hogy a Gyalu és Magyarnádas közötti 8,7 kilométeres szakasz megépítésével megbízott román UMB Spedition építkezési cég múlt héten a kivitelezési szerződés felbontásáról értesítette a CNADNR-t, állítása szerint ugyanis az állami tulajdonban lévő társaság egyszerűen nem hajlandó fizetni az elvégzett munka egy részéért.

Az autópálya-kezelő társaság ezt azzal indokolja, hogy a kivitelező „megtakarítás céljából\" nem úgy építkezett, ahogyan azt a licitre való jelentkezéskor vállalta, a cég ezzel szemben határozottan állítja, hogy pontosan a CNADNR által engedélyezett dokumentumok alapján készítették el a szakaszt. Az elkészült sztrádarészt ráadásul a társaság által megbízott tanácsadó is ellenőrizte, és mindent rendben talált. A Gyalu és Magyarnádas közötti szakasz egyébként egyike azon kevés autópályarészeknek, amely kivitelezés szempontjából mindig is jól állt, igaz, a CNADNR rendszeres késéssel fizetett a munkáért. Amennyiben a megállapodást valóban felbontják, az komoly anyagi károkat jelenthet az államnak, főleg, ha az UMB kártérítést is követel.

A kormányfő tanácsosa abszurdnak tartja az érvet

A szerződésbontás lehetőségét Cătălin Drulă, Dacian Cioloş miniszterelnök infrastrukturális ügyekben felelős tanácsadója is megerősítette a Hotnews.ro-nak, sőt arra is rámutatott, hogy a CNADNR téved, és hibásan értelmezi a helyzetet. A szakértő úgy vélte: egyszerűen abszurd, hogy az autópálya-kezelő társaság a liciten bemutatott technikai ajánlatra hivatkozik, amelynek szerepe az adott típusú versenytárgyaláson gyakorlatilag lényegtelen. Cătălin Drulă meglátása szerint a CNADNR vezetői „a korrupcióellenes ügyészségtől és a Számvevőszéktől tartva\" nem akarnak fizetni, arra gondolva, hogy utólag számon kérhetőek lesznek azért, mert kevesebb munkáért ugyanannyit fizettek.

„Az érvelés azonban hibás, mert a versenytárgyaláson tett árajánlat nem a liciten bemutatott tervekre vonatkozik, hanem a tényleges tervezési és kivitelezési projektre. A licit nem egy olyan verseny, amelyen mindegyik jelentkező bemutatja azt a konkrét projektet, amelyet meg fog valósítani, hiszen a kivitelezési tervet csak a tervezési fázis után lehet megvalósítani. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezen a típusú liciten nem is kötelező technikai részleteket közölni, de gyanítom, hogy ebben az esetben is a Számvevőszéktől való félelem a ludas, a társaság vezetői minden bizonynyal úgy gondolkodtak: »Hogyan bízzunk meg valakit egy 250 millió lejes beruházással, ha semmilyen technikai leírást nem mutatott be?«\" – magyarázta a miniszterelnök tanácsadója.

A Hotnews.ro egyébként január végén igényelt az autópálya-kezelő társaságtól a Gyalu és Magyarnádas közötti szakasz kivitelezésére vonatkozó részleteket, a CNADNR által küldött adatok szerint pedig az építkezés 66 százalékban készült el, míg a munkáért járó összegnek alig 43 százalékát fizették ki. A beruházás során azonban ennél komolyabb eltérést is jegyeztek: tavaly júliusra az UMB megépítette a sztrádaszakasz felét, a társaság pedig az összeg 15 százalékát fizette ki. A Kolozsvár körüli dombokon át vezető 8,7 kilométeres szakasz egyébként 59 millió euróba kerül, ezt teljes egészében állami költségvetésből biztosítják.