Fotó: Veres Nándor
Lassulhat a román gazdaság növekedése a második félévben, mivel a szárazság és a kánikula rendkívül negatívan befolyásolta a mezőgazdasági termelést – derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adataiból, amely szerint az év közepéig előállított javak értéke elérte a 304,9 milliárd lejt (68,5 milliárd euró).
2015. szeptember 07., 16:232015. szeptember 07., 16:23
Az első hat hónapban a mezőgazdaság stagnált, ezzel szemben az építőipar és az ipar egyenként 0,5 százalékkal, a távközlési és informatikai szektor 0,9 százalékkal, míg a pénzügyi közvetítői szektor és a biztosítási piac 0,1 százalékkal járult hozzá a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez, a kulturális ágazatok ugyanakkor nullszaldósak voltak.
A statisztikai intézet adatai szerint a háztatások fogyasztása az első félévben 3,6 százalékkal emelkedett a megelőző hat hónaphoz képest, ez pedig a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékos bővülését eredményezte. A magánbefektetések 1,5 százalékát tették ki a GDP-nek, miután 8,1 százalékkal növekedtek 2014 második feléhez képest. Ehhez képest az idei első félévben az ország többet importált, mint amennyit exportált, ez 1,5 százalékos csökkentést eredményezett a bruttó hazai termék terén.
A Ziarul Financiar gazdasági lap összeállításában arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt négy évben a romániai gazdaságot a fogyasztás tartotta fenn, miközben az állami beruházások mértéke elenyésző volt. Az elmúlt időszakban az állami fizetések, a minimálbér és a nyugdíj emelése, valamint az élelmiszerekre kivetett általános forgalmi adó 9 százalékra történt csökkentése, illetve a munkáltatók által befizetendő társadalombiztosítási hozzájárulás mérséklése tovább növelték a fogyasztást, amely jelentősen visszaesett a gazdasági válság miatt. A bővüléshez emellett a bankhitelek kamatjának csökkentése is hozzájárult.
Szakértők szerint 2015 második felében ugyancsak a fogyasztás lesz a gazdaság motorja, az élelmiszerek áfájának mérséklése nyomán bekövetkezett árvisszaesést azonban kiegyenlítheti a siralmas mezőgazdasági helyzet miatti drágulás. Emiatt kellene minél előbb közbelépnie a kormánynak, amely elsősorban infrastrukturális beruházások nyomán támogathatná a gazdasági növekedést.
A statisztikai intézet tájékoztatása szerint a gazdasági növekedés az első félévben 3,7 százalékos, a második negyedévben pedig 3,3 százalékos volt. Több gazdasági szakértő azonban kérdésesnek tartotta, hogy a bővülés fenntartható-e, emiatt heves vita alakult ki a 2016. január elsejétől hatályba lépő új adótörvénykönyv egyes előírásairól. A kifogások nyomán döntött úgy végül a parlament, hogy 2017-re halasztják a különleges ipari építményekre kivetett úgynevezett oszlopadó, valamint az üzemanyag után befizetendő hét eurócentes illeték eltörlését.
A szakértők azt kifogásolták, hogy a könnyítő intézkedések sora olyannyira ösztönözné a fogyasztást, hogy az „túlhevítené” a gazdaságot, emiatt az import jelentősen meghaladná az exportot, ami hosszú távon rendkívül kedvezőtlen lenne.
Az INS összeállításából az is kiderült, hogy júliusban – az áfacsökkentést követő második hónapban – az élelmiszerfogyasztás 23 százalékkal meghaladta a megelőző év azonos időszakában mért adatokat. Ehhez képest a nem élelmiszer jellegű termékek piacán mindössze 1,6 százalékos volt a bővülés, míg az üzemanyag-fogyasztás 5,8 százalékkal emelkedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!