Fotó: Veres Nándor
Lassulhat a román gazdaság növekedése a második félévben, mivel a szárazság és a kánikula rendkívül negatívan befolyásolta a mezőgazdasági termelést – derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adataiból, amely szerint az év közepéig előállított javak értéke elérte a 304,9 milliárd lejt (68,5 milliárd euró).
2015. szeptember 07., 16:232015. szeptember 07., 16:23
Az első hat hónapban a mezőgazdaság stagnált, ezzel szemben az építőipar és az ipar egyenként 0,5 százalékkal, a távközlési és informatikai szektor 0,9 százalékkal, míg a pénzügyi közvetítői szektor és a biztosítási piac 0,1 százalékkal járult hozzá a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez, a kulturális ágazatok ugyanakkor nullszaldósak voltak.
A statisztikai intézet adatai szerint a háztatások fogyasztása az első félévben 3,6 százalékkal emelkedett a megelőző hat hónaphoz képest, ez pedig a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékos bővülését eredményezte. A magánbefektetések 1,5 százalékát tették ki a GDP-nek, miután 8,1 százalékkal növekedtek 2014 második feléhez képest. Ehhez képest az idei első félévben az ország többet importált, mint amennyit exportált, ez 1,5 százalékos csökkentést eredményezett a bruttó hazai termék terén.
A Ziarul Financiar gazdasági lap összeállításában arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt négy évben a romániai gazdaságot a fogyasztás tartotta fenn, miközben az állami beruházások mértéke elenyésző volt. Az elmúlt időszakban az állami fizetések, a minimálbér és a nyugdíj emelése, valamint az élelmiszerekre kivetett általános forgalmi adó 9 százalékra történt csökkentése, illetve a munkáltatók által befizetendő társadalombiztosítási hozzájárulás mérséklése tovább növelték a fogyasztást, amely jelentősen visszaesett a gazdasági válság miatt. A bővüléshez emellett a bankhitelek kamatjának csökkentése is hozzájárult.
Szakértők szerint 2015 második felében ugyancsak a fogyasztás lesz a gazdaság motorja, az élelmiszerek áfájának mérséklése nyomán bekövetkezett árvisszaesést azonban kiegyenlítheti a siralmas mezőgazdasági helyzet miatti drágulás. Emiatt kellene minél előbb közbelépnie a kormánynak, amely elsősorban infrastrukturális beruházások nyomán támogathatná a gazdasági növekedést.
A statisztikai intézet tájékoztatása szerint a gazdasági növekedés az első félévben 3,7 százalékos, a második negyedévben pedig 3,3 százalékos volt. Több gazdasági szakértő azonban kérdésesnek tartotta, hogy a bővülés fenntartható-e, emiatt heves vita alakult ki a 2016. január elsejétől hatályba lépő új adótörvénykönyv egyes előírásairól. A kifogások nyomán döntött úgy végül a parlament, hogy 2017-re halasztják a különleges ipari építményekre kivetett úgynevezett oszlopadó, valamint az üzemanyag után befizetendő hét eurócentes illeték eltörlését.
A szakértők azt kifogásolták, hogy a könnyítő intézkedések sora olyannyira ösztönözné a fogyasztást, hogy az „túlhevítené” a gazdaságot, emiatt az import jelentősen meghaladná az exportot, ami hosszú távon rendkívül kedvezőtlen lenne.
Az INS összeállításából az is kiderült, hogy júliusban – az áfacsökkentést követő második hónapban – az élelmiszerfogyasztás 23 százalékkal meghaladta a megelőző év azonos időszakában mért adatokat. Ehhez képest a nem élelmiszer jellegű termékek piacán mindössze 1,6 százalékos volt a bővülés, míg az üzemanyag-fogyasztás 5,8 százalékkal emelkedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!