Fotó: Veres Nándor
Lassulhat a román gazdaság növekedése a második félévben, mivel a szárazság és a kánikula rendkívül negatívan befolyásolta a mezőgazdasági termelést – derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adataiból, amely szerint az év közepéig előállított javak értéke elérte a 304,9 milliárd lejt (68,5 milliárd euró).
2015. szeptember 07., 16:232015. szeptember 07., 16:23
Az első hat hónapban a mezőgazdaság stagnált, ezzel szemben az építőipar és az ipar egyenként 0,5 százalékkal, a távközlési és informatikai szektor 0,9 százalékkal, míg a pénzügyi közvetítői szektor és a biztosítási piac 0,1 százalékkal járult hozzá a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez, a kulturális ágazatok ugyanakkor nullszaldósak voltak.
A statisztikai intézet adatai szerint a háztatások fogyasztása az első félévben 3,6 százalékkal emelkedett a megelőző hat hónaphoz képest, ez pedig a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékos bővülését eredményezte. A magánbefektetések 1,5 százalékát tették ki a GDP-nek, miután 8,1 százalékkal növekedtek 2014 második feléhez képest. Ehhez képest az idei első félévben az ország többet importált, mint amennyit exportált, ez 1,5 százalékos csökkentést eredményezett a bruttó hazai termék terén.
A Ziarul Financiar gazdasági lap összeállításában arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt négy évben a romániai gazdaságot a fogyasztás tartotta fenn, miközben az állami beruházások mértéke elenyésző volt. Az elmúlt időszakban az állami fizetések, a minimálbér és a nyugdíj emelése, valamint az élelmiszerekre kivetett általános forgalmi adó 9 százalékra történt csökkentése, illetve a munkáltatók által befizetendő társadalombiztosítási hozzájárulás mérséklése tovább növelték a fogyasztást, amely jelentősen visszaesett a gazdasági válság miatt. A bővüléshez emellett a bankhitelek kamatjának csökkentése is hozzájárult.
Szakértők szerint 2015 második felében ugyancsak a fogyasztás lesz a gazdaság motorja, az élelmiszerek áfájának mérséklése nyomán bekövetkezett árvisszaesést azonban kiegyenlítheti a siralmas mezőgazdasági helyzet miatti drágulás. Emiatt kellene minél előbb közbelépnie a kormánynak, amely elsősorban infrastrukturális beruházások nyomán támogathatná a gazdasági növekedést.
A statisztikai intézet tájékoztatása szerint a gazdasági növekedés az első félévben 3,7 százalékos, a második negyedévben pedig 3,3 százalékos volt. Több gazdasági szakértő azonban kérdésesnek tartotta, hogy a bővülés fenntartható-e, emiatt heves vita alakult ki a 2016. január elsejétől hatályba lépő új adótörvénykönyv egyes előírásairól. A kifogások nyomán döntött úgy végül a parlament, hogy 2017-re halasztják a különleges ipari építményekre kivetett úgynevezett oszlopadó, valamint az üzemanyag után befizetendő hét eurócentes illeték eltörlését.
A szakértők azt kifogásolták, hogy a könnyítő intézkedések sora olyannyira ösztönözné a fogyasztást, hogy az „túlhevítené” a gazdaságot, emiatt az import jelentősen meghaladná az exportot, ami hosszú távon rendkívül kedvezőtlen lenne.
Az INS összeállításából az is kiderült, hogy júliusban – az áfacsökkentést követő második hónapban – az élelmiszerfogyasztás 23 százalékkal meghaladta a megelőző év azonos időszakában mért adatokat. Ehhez képest a nem élelmiszer jellegű termékek piacán mindössze 1,6 százalékos volt a bővülés, míg az üzemanyag-fogyasztás 5,8 százalékkal emelkedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!