2009. október 06., 09:572009. október 06., 09:57
A gazdaságélénkítésre fordított közpénzek egy részét a mobilhálózatok és a széles sávú infrastruktúra fejlesztésére kellene koncentrálni – javasolja tegnap közzétett jelentésében az ITU.
A világméretű gazdasági válság „tervek egész sorát hiúsította meg. Számos szolgáltató kényszerült a meglévő hálózatok továbbfejlesztését és az új generációs hálózatok kiépítését célzó programok elhalasztására” – áll a jelentésben, amely a szervezet hétfőn kezdődött genfi tanácskozására jelent meg.
Az ágazat működését szabályozó kormányok továbbra is nehezen tartanak lépést a technológiai fejlődéssel, a Telekom-cégek ezért a mostani válságos, fejlesztési forrásokban szűkös időkben jóval óvatosabb beruházási politikát követnek az új technológiákkal kapcsolatban – állapítja meg az ENSZ szakosított szervezeteként működő ITU.
Ugyanakkor kedvező jel, hogy a tagállamok kétharmadában a kormány elfogadja, vagy legalábbis nem gátolja az internet alapú hangátviteli szolgáltatások (VoIP) terjedését, aminek következtében számos országban meredeken visszaesett a monopóliumot élvező állami távközlési társaság bevétele – nyugtázza a jelentés.
A mintegy 200 országot és a szektor közel ezer szereplőjét tömörítő ITU Telecom World 2009 című konferenciája hétfőtől péntekig tart. A részvételt lemondta több világcég – köztük az Ericsson és a Siemens –, a korlátozott pénzügyi lehetőségekre hivatkozva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok