2011. január 31., 10:032011. január 31., 10:03
A fejlett gazdaságokban az államháztartási bevételek a vártnál jobban alakultak tavaly, a GDP-arányos deficit így az államháztartást megterhelő válságkezelő-gazdaságösztönző intézkedések ellenére a vártnál nagyobb mértékben csökkent, átlagosan 1 százalékponttal, nagyjából 8 százalékra mérséklődött, ami 0,3 százalékponttal erősebb javulás, mint amit az IMF korábban várt. Ugyanakkor a GDP-arányos államadósság gyors ütemben nőtt, meghaladta a 100 százalékot.
Az idén a válságban felszökött hiány lefaragása a vártnál lassabban folytatódik, és nagyobbak lesznek az országonkénti eltérések a fejlett gazdaságok csoportjában. (Az IMF ide sorolja az Egyesült Államokat, az euróövezetet, leszámítva az idén csatlakozott Észtországot, illetve külön kiemelve Németországot, Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot, és a fejlettek közé veszi Nagy-Britanniát, Japánt és Kanadát is.) A költségvetési konszolidáció mértéke a csoportátlagot tekintve a novemberben valószínűsített 1 százalékpont helyett alig 0,4 százalékpont lehet, ugyanakkor az államadósság továbbra is nagymértékben nő, 107,4 százalékra emelkedik.
Az Egyesült Államokban és Japánban a vártnál később kezdődik a költségvetési konszolidáció a gazdaságösztönző intézkedések miatt. Japánban az ösztönzés államháztartási hatását egyensúlyozzák a bevételnövelő lépések, a hiány így csökken majd, az Egyesült Államokban viszont a korábban várt csökkenés helyett növekszik a deficit 2011-ben. Ugyanakkor a nagy európai gazdaságok jelentős kiigazítást visznek véghez az idén, az élen Spanyolországgal, ahol főként kiadáscsökkentéssel – egyebek mellett a nyugdíjak, a közszolgálati fizetések és az állami beruházások visszafogásával – operálnak. A legsúlyosabb helyzetben lévő Görögországban, Írországban és Portugáliában egyaránt a GDP 2-2,6 százaléka közötti mértékű költségvetési megszorítást hajtanak végre.
A költségvetés fenntarthatóságát támogató intézmények fejlődésével kapcsolatban az IMF megemlíti, hogy „Magyarországon megszüntették a költségvetést felügyelő független intézményt, ami aláássa az átláthatóságot és gyengíti az ellenőrző tényezők és ellensúlyok rendszerét.”
A tanulmány bemutatóján is szóba került a kérdés: Carlo Cottarelli, az IMF költségvetési ügyekkel foglalkozó osztályának igazgatója a válságkezelés európai folyamatával kapcsolatban elmondta, hogy vannak pozitív változások, de „néhány országban visszalépés tapasztalható. Talán egyet említhetnék, ez pedig Magyarország, ahol a néhány éve felállított Költségvetési Tanácsot gyakorlatilag bezárták”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok