2011. január 31., 10:032011. január 31., 10:03
A fejlett gazdaságokban az államháztartási bevételek a vártnál jobban alakultak tavaly, a GDP-arányos deficit így az államháztartást megterhelő válságkezelő-gazdaságösztönző intézkedések ellenére a vártnál nagyobb mértékben csökkent, átlagosan 1 százalékponttal, nagyjából 8 százalékra mérséklődött, ami 0,3 százalékponttal erősebb javulás, mint amit az IMF korábban várt. Ugyanakkor a GDP-arányos államadósság gyors ütemben nőtt, meghaladta a 100 százalékot.
Az idén a válságban felszökött hiány lefaragása a vártnál lassabban folytatódik, és nagyobbak lesznek az országonkénti eltérések a fejlett gazdaságok csoportjában. (Az IMF ide sorolja az Egyesült Államokat, az euróövezetet, leszámítva az idén csatlakozott Észtországot, illetve külön kiemelve Németországot, Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot, és a fejlettek közé veszi Nagy-Britanniát, Japánt és Kanadát is.) A költségvetési konszolidáció mértéke a csoportátlagot tekintve a novemberben valószínűsített 1 százalékpont helyett alig 0,4 százalékpont lehet, ugyanakkor az államadósság továbbra is nagymértékben nő, 107,4 százalékra emelkedik.
Az Egyesült Államokban és Japánban a vártnál később kezdődik a költségvetési konszolidáció a gazdaságösztönző intézkedések miatt. Japánban az ösztönzés államháztartási hatását egyensúlyozzák a bevételnövelő lépések, a hiány így csökken majd, az Egyesült Államokban viszont a korábban várt csökkenés helyett növekszik a deficit 2011-ben. Ugyanakkor a nagy európai gazdaságok jelentős kiigazítást visznek véghez az idén, az élen Spanyolországgal, ahol főként kiadáscsökkentéssel – egyebek mellett a nyugdíjak, a közszolgálati fizetések és az állami beruházások visszafogásával – operálnak. A legsúlyosabb helyzetben lévő Görögországban, Írországban és Portugáliában egyaránt a GDP 2-2,6 százaléka közötti mértékű költségvetési megszorítást hajtanak végre.
A költségvetés fenntarthatóságát támogató intézmények fejlődésével kapcsolatban az IMF megemlíti, hogy „Magyarországon megszüntették a költségvetést felügyelő független intézményt, ami aláássa az átláthatóságot és gyengíti az ellenőrző tényezők és ellensúlyok rendszerét.”
A tanulmány bemutatóján is szóba került a kérdés: Carlo Cottarelli, az IMF költségvetési ügyekkel foglalkozó osztályának igazgatója a válságkezelés európai folyamatával kapcsolatban elmondta, hogy vannak pozitív változások, de „néhány országban visszalépés tapasztalható. Talán egyet említhetnék, ez pedig Magyarország, ahol a néhány éve felállított Költségvetési Tanácsot gyakorlatilag bezárták”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
Látogatottsági adatok