Lassul a hiánycsökkentés a fejlett gazdaságokban

A fejlett gazdaságokban az államháztartási bevételek a vártnál jobban alakultak tavaly, a GDP-arányos deficit így az államháztartást megterhelő válságkezelő-gazdaságösztönző intézkedések ellenére a vártnál nagyobb mértékben csökkent, átlagosan 1 százalékponttal, nagyjából 8 százalékra mérséklődött, ami 0,3 százalékponttal erősebb javulás, mint amit az IMF korábban várt. Ugyanakkor a GDP-arányos államadósság gyors ütemben nőtt, meghaladta a 100 százalékot.

Az idén a válságban felszökött hiány lefaragása a vártnál lassabban folytatódik, és nagyobbak lesznek az országonkénti eltérések a fejlett gazdaságok csoportjában. (Az IMF ide sorolja az Egyesült Államokat, az euróövezetet, leszámítva az idén csatlakozott Észtországot, illetve külön kiemelve Németországot, Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot, és a fejlettek közé veszi Nagy-Britanniát, Japánt és Kanadát is.) A költségvetési konszolidáció mértéke a csoportátlagot tekintve a novemberben valószínűsített 1 százalékpont helyett alig 0,4 százalékpont lehet, ugyanakkor az államadósság továbbra is nagymértékben nő, 107,4 százalékra emelkedik.

Az Egyesült Államokban és Japánban a vártnál később kezdődik a költségvetési konszolidáció a gazdaságösztönző intézkedések miatt. Japánban az ösztönzés államháztartási hatását egyensúlyozzák a bevételnövelő lépések, a hiány így csökken majd, az Egyesült Államokban viszont a korábban várt csökkenés helyett növekszik a deficit 2011-ben. Ugyanakkor a nagy európai gazdaságok jelentős kiigazítást visznek véghez az idén, az élen Spanyolországgal, ahol főként kiadáscsökkentéssel – egyebek mellett a nyugdíjak, a közszolgálati fizetések és az állami beruházások visszafogásával – operálnak. A legsúlyosabb helyzetben lévő Görögországban, Írországban és Portugáliában egyaránt a GDP 2-2,6 százaléka közötti mértékű költségvetési megszorítást hajtanak végre.

A költségvetés fenntarthatóságát támogató intézmények fejlődésével kapcsolatban az IMF megemlíti, hogy „Magyarországon megszüntették a költségvetést felügyelő független intézményt, ami aláássa az átláthatóságot és gyengíti az ellenőrző tényezők és ellensúlyok rendszerét.”

A tanulmány bemutatóján is szóba került a kérdés: Carlo Cottarelli, az IMF költségvetési ügyekkel foglalkozó osztályának igazgatója a válságkezelés európai folyamatával kapcsolatban elmondta, hogy vannak pozitív változások, de „néhány országban visszalépés tapasztalható. Talán egyet említhetnék, ez pedig Magyarország, ahol a néhány éve felállított Költségvetési Tanácsot gyakorlatilag bezárták”.