Lassú növekedés a hazai tőke- és pénzpiacon

A tisztségviselő nem \"új ember\" ebben a hivatalban, hiszen  tanácsosa volt a korábbi biztosnak, Erős Viktornak. A CNVM  a magyarországi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a testvérintézménye, bár ez utóbbi több funkciót lát el, nevezetesen a bankfelügyeletet, a tőkepiaci, a nyugdíjpénztári, a biztosítási felügyeletet, illetve a pénzmosás elleni tevékenységeket. Romániában ennek az öt területnek különálló szakhatóságai vannak, a CNVM a tőkepiaci felügyelettel összefüggő, meglehetősen összetett feladatokat végzi.

Králik Lóránd kifejtette: a romániai tőkepiac gyengén kapitalizált, az értéktőzsdén mintegy 80 céget jegyeznek, ezen kívül működik a tömegprivatizáció során létrejött RASDAQ piac, amelyen csaknem kétezer vállalatot jegyeznek. Králik Lóránd szerint az országban sok a \"független\" brókercég, amely nem bankoktól vagy multinacionális csoportoktól függ. Míg például Magyarországon tíznél is kevesebb ilyen cég van, Romániában több mint hetven működik egy jóval kisebb piacon - tette hozzá.

Addig nincs is baj, amíg ezek a brókercégek megélnek a piacon, és lojális konkurencia folyik közöttük - mutatott rá -, a válság idején azonban, amikor nehezebb helyzetbe kerülnek, mind az egymás közötti viszony, mind a befektetőkkel való kapcsolat minősége romlik. Ilyen körülmények között a tőkepiaci felügyeletnek olykor határozottan kell fellépnie. Tavaly hat  brókercég szüntette be tevékenységét, ebből háromnak a CNVM vonta be az engedélyét különféle szabálytalanságok miatt. 

A biztos szólt arról, hogy a brókercégek ügyfeleinek nagy része azt hiszi önmagáról, hogy elég jól tájékozott, kiigazodik a bonyolult szabályrendszerben, azonban 98-99 százalékuk nincs tisztában azzal, hogy milyen jogokat biztosít számukra a romániai törvénykezés. Bizonyos brókercégek ezzel vissza is élnek, nem adják meg számukra a megfelelő tájékoztatást - mondja a biztos, hangsúlyozva, hogy emiatt Romániában a befektetővédelem erősítése elsőbbséget élvező feladat.  

Králik Lóránd fontosnak nevezte, hogy a romániai önkormányzatok bátrabban éljenek a kötvénykibocsátás eszközével, amelynek számos előnye van a banki finanszírozással szemben.  A tőkefelügyeleti biztos sajnálattal állapította meg, hogy Székelyföldön, a magyar többségű területen, ahol főleg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tisztségviselői vezetik a helyhatósági intézményeket, egyetlen önkormányzati kötvénykibocsátás sem történt. Az önkormányzati vezetők számára, úgy tűnik, sokkal kényelmesebb az államtól várni a \"leosztott pénzeket\", - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a forráshiányos időkben, amikor költségvetési megszorítások vannak, a kötvénykibocsátás lehetősége felértékelődik.

Egyébként már van olyan bank, amely a kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó komplett finanszírozási csomagokat kínál önkormányzatoknak - fűzte hozzá. Akik élnek ezzel, például európai uniós pályázatokhoz megteremhetik így az önrészt, illetve felhasználhatják úthálózat, csatornahálózat fejlesztéséhez, különféle közmunka-beruházásokhoz. Ha például több önkormányzat összefog, a szindikált kötvénykibocsátást akár regionális turisztikai fejlesztéseknél is alkalmazhatják - mondta Králik Lóránd.