Elöregedett a romániai autópark. Adót vetnének ki a szennyezőkre
Fotó: László Ildikó
Sofőrök millióinak kell mélyebben a zsebükbe nyúlniuk, ha a kormány valóban kivet egy új típusú adót a szennyező járművekre. Márpedig nagyon kevés a valószínűsége, hogy ne lépjék meg, miután a bukaresti illetékesek az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében vállalták, hogy adót vetnek ki a szennyező járművekre, és amennyiben nem teszik meg, elúszhat a Románia rendelkezésére álló európai uniós források egy része. Marcel Boloș, a beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter szerint az adónak „elég nagy hatása lesz, több mint 8 millió közlekedési eszközről van szó”. Összegyűjtöttük, mit is lehet eddig tudni a belebegtetett adóról.
2025. február 11., 14:022025. február 11., 14:02
2025. február 11., 14:062025. február 11., 14:06
Több millió romániai autóvezetőt érinthet a környezetszennyező gépkocsikra kivetett új gépjárműadó, amely az országos helyreállítási terv 4. kifizetési kérelmében szerepel. A mérföldkő magában foglalja az adóreformot és a régi, nagy károsanyag-kibocsátású autókra kivetett külön szennyezési adót, amely várhatóan 2026. január 1-jén lépne hatályba. Ez a 4. kifizetési kérelem amúgy 2,7 milliárd euró értékű, és ha Románia nem teljesíti az elfogadott mérföldköveket, az 300–600 millió euró uniós forrásba kerülhet.
A román kormánynak júliusig kell döntenie az új környezetszennyezési adóról, amely a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint nem olyan lenne, mint a Tăriceanu-kormány által kivetett, a köznyelvben regadóként meghonosult regisztrációs díj, amelyet csak a használt autó megvásárlásakor kellett egyszeri alkalommal lepengetni. Ehelyett
az összeget pedig várhatóan a járművek szennyezőanyag-kibocsátása – kiemelten a széndioxid-kibocsátása – határozná meg és esetleg attól függne, hogy az adott jármű milyen Euro-normáknak felel meg.
Az új adó célja, hogy elvegye a kedvét az embereknek a szennyező autók megvásárlásától.
abban, hogy régebbi autót vásároljon vagy birtokoljon, függetlenül attól, hol vásárolja, hanem aszerint adóztatja meg, hogy mennyire környezetszennyező a jármű” – nyilatkozta a Profit.ro-nak a Dacia által a kormányhoz benyújtott javaslatot ismerő, meg nem nevezett személy, utalva arra, hogy a Tăriceanu-kormány által bevezetett gépjárműadót háromszor módosították, és környezetvédelmi adóvá alakították, de mindhiába, az államnak végül vissza kellett fizetnie a begyűjtött pénzt.
Lépéskényszerben a kormány. Elúszhatnak a PNRR keretében lehívható pénzek, ha nem vetik ki az új adót a szennyező autókra
Fotó: Veres Nándor
Amint arról korábban írtunk, Mihai Bordeanu, a Dacia ügyvezető igazgatója is beszélt ugyanakkor január végén arról, hogy közös tanulmányt készítettek a Price Waterhouse Coopers tanácsadó céggel, amely azt javasolja, hogy a jelenség megfékezése érdekében adóztassák meg a régi autók vásárlását és birtoklását. Mint hangsúlyozta,
A gépjárművezetői engedélyeket kibocsátó és járműbejegyzési hivatal (DRPCIV) adatai szerint 2024 végén Romániában 3,037 millió, 20 évnél idősebb autó volt, ami a legnagyobb arányt jelenti a forgalomba levő autók körében.
„A Price Waterhouse Coopersszel már majdnem két éve készíttetünk egy tanulmányt, amelyet minden évben frissítünk, abban a reményben, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások során megállapodásra jutunk. Valójában azt javasoljuk, hogy adóztassuk meg a régi, környezetszennyező autók vásárlását és birtoklását. Egy ilyen intézkedés 100 százalékban megfelel az európai törvényeknek, sok országban van hasonló” – fejtette ki Mihai Bordeanu.
„Az egyetlen dolog, ami hiányzik, és ezt a korábbi, sőt a jelenlegi miniszter is elismerte, az a politikai döntés. Mert ez egy politikai döntés, nem pedig matematikai. A politika azt mondja, nézzük meg, ez egy extra adó. Még addig sem jutottunk, hogy egyáltalán szóba kerüljön az összeg” – avatta be hallgatóságát a Dacia-vezér.
Nem tetszik a Dacia vezetőjének, hogy tavaly tovább nőtt a 20 évesnél öregebb autók aránya a romániai utakon, ezért az új személygépkocsik támogatását célzó roncsautóprogramok mellé kéri a környezetszennyező „csotrogányok” különadóját.
A legtöbb uniós országban különböző kibocsátásalapú adóztatási rendszerek vannak érvényben, kezdve a vásárláskor kivetett fogyasztásalapú adókkal (mint Ausztriában) és az éves adókkal.
A Profit.ro összeállítása szerint Belgiumban a vásárlók mind a vásárláskor fizetnek, akár 2500 eurót, ha az autó kibocsátása meghaladja a 146 g/km értéket, mind pedig a jármű birtokában, a 122 g/km feletti kibocsátás után.
Finnországban a CO2-alapú adó éves, és a kibocsátási szinttől függően 53 és 654 euró között mozog. Franciaországban a bonus-malus rendszer van érvényben, amely a 190 g/km-es küszöbérték túllépése esetén évi 160 euró többletadót ró ki az autókra, valamint egy olyan adókomponenst, amely 21 és 50 g/km közötti minden gramm CO2 után 1 euróval, illetve 270 g/km felett minden gramm után 29 euróval növeli az adót. A 21 gramm/km alatti autók mentesek.
Németországban az éves adóhoz a motor hengerűrtartalma alapján hozzáadódik egy CO2-komponens, amely 95 grammnál több CO2-grammtól kezdve minden gramm CO2 után 2 eurót tesz ki. Ez azt jelenti, hogy egy 145 gramm/km kibocsátású autó, mint például a régi Duster 1.3 TCe 150 4WD 1.3 TCe 150 4WD, évi 100 euró CO2-alapú adókomponenst kap.
Írországban eközben egy éves adórendszer van érvényben, amely 120 eurónál kezdődik a nulla gramm CO2-kibocsátású, azaz elektromos autók esetében, és 2350 euróig emelkedik a 226 gramm/km feletti motorok esetében. Olaszország csak a vásárláskor adóztatja meg az autókat, egy bonus-malus rendszerrel, ami a 250 gramm CO2/km feletti autók esetében akár 2500 eurós egyszeri kifizetést is jelent. Lettország évi 12 euróval adóztatja a tiszta (51–95 gramm CO2/km közötti) autókat, de az adó évi 756 euróra emelkedik a 95 gramm feletti autók esetében.
Ne csodálkozzunk, ha sok a dugó és nincs parkolóhely: folyamatosan nő a forgalomba íratott gépkocsik, illetve az új sofőrök száma is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén augusztusban az Európai Unióban átlagosan 23,8 százalékkal voltak drágábbak a személyszállításban használt üzemanyagok, mint egy évvel korábban – közölte kedden az Eurostat.
Amennyiben kormánya megkapja a bizalmat, nem fogja emelni az adókat, és azt tervezi, hogy az áfát 21-ről 19 százalékra csökkenti – jelentette ki Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök
Miközben a politikusok tárgyalási fordulókban mérik az időt, a gazdaság számára minden elvesztegetett hét magasabb kamatokat, elhalasztott beruházásokat, redőnyüket lehúzó vállalkozásokat, kivándorló munkavállalókat jelent – figyelmeztet Adrian Negrescu.
Közvetlen vonatjáratok indulhatnak Nagyvárad és Arad felé is a budapesti Liszt Ferenc repülőtérről a magyar vasút második aranykorát ígérő Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnek köszönhetően.
Románia nem tizenkét különálló válság felé tart, hanem egyetlen „polikrízis” felé, amelynek tizenkét, egymást kölcsönösen erősítő megnyilvánulása van – figyelmeztet Dumitru Chisăliță.
Amíg Nyugat-Európában a csecsemő első életévében szükséges felszerelés nagyjából egy hónapnyi fizetésből kijön, addig a régiónkban ez a teher aránytalanul nagyobbra nő, még akkor is, ha euróban számolva az összeg kisebbnek látszik.
A Román Rendőrség Bűnügyi Kutató és Megelőzési Intézete tanulmányt készített az online részvény- és kriptovaluta-befektetési csalások áldozatairól az idei év első felében beérkezett feljelentések alapján.
Szombaton ismét emelte a gázolaj árát több romániai üzemanyag-forgalmazó. A legdrágább kutaknál már csak hét bani választja el a dízel literenkénti árát a 11 lejes határtól.
Legkésőbb november 1-jétől egységes uniós kezelési díjat kell fizetni az EU-n kívülről interneten rendelt termékek után.
Románia versenyt fut az idővel, hogy államadósság-besorolása ne kerüljön a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába, az elhúzódó politikai válság ugyanis veszélyezteti a költségvetési politika hitelességét.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás