Hirdetés

Külső és belső hatások gyengítik a lejt: rohamléptekben nő a törlesztést drágító kamatláb, csúcsközelben az euró

Zsebbe vág. A bukaresti politikai csörte gazdasági hatásai mellett külső hatások is gyengítik a román devizát, az pedig húzza magával a ROBOR-t •  Fotó: Jakab Mónika

Zsebbe vág. A bukaresti politikai csörte gazdasági hatásai mellett külső hatások is gyengítik a román devizát, az pedig húzza magával a ROBOR-t

Fotó: Jakab Mónika

Meredeken ível felfele bő egy hete az irányadó bankközi kamatláb és az euró árfolyama is. Bár a román fizetőeszköz lejtmenete megtorpant a helyhatósági választások után, kedden újra emelkedésnek indult az euró árfolyama, és nem mozdul a történelmi csúcs közeléből, a ROBOR emelkedése pedig nem is lassult múlt kedd óta. A szakértőt arról kérdeztük, hogy inkább a belpolitikai csörte vagy az egyre erősödő euró alakítja a romániai folyamatokat.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. szeptember 30., 08:152020. szeptember 30., 08:15

Keddre már 2,09 százalékra nőtt a legtöbb lejalapú bankhitel havi törlesztőrészletének a kiszámításakor alkalmazott háromhavi irányadó bankközi kamatláb (ROBOR 3M) az előző napi 2,07 százalékos szintről – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adatsoraiból. Mint ismeretes,

a mutató hosszú időszakon át tartó csökkenést követően a múlt hét elején indult újfent növekedésnek,

Hirdetés

amikor már egyértelművé vált, hogy a bukaresti parlament elfogadja az ellenzéki szociáldemokratáknak (PSD) a költségvetés-kiigazításhoz benyújtott módosító indítványát, ami hatályon kívül helyezi a 14 százalékos nyugdíjemelésről szóló cikkelyt, és ezáltal kikényszeríti a nyugdíjtörvénybe foglalt 40 százalékos nyugdíjpontemelést.

A háromhavi ROBOR szeptember 16-án még 1,96 százalékon állt. Szeptember 22-éig stagnált ezen a szinten, aznap viszont már 1,98 százalékra ugrott, múlt szerdán már elérte a 2 százalékot, csütörtökön 2,02, pénteken pedig a 2,04 százalékot. Érdemes megemlíteni, hogy amíg a csökkenés átlagban egy százalékpontonként történt, a növekedés már nagyobb lépésekben zajlik.

A lejben felvett jelzáloghitel havi törlesztőrészletének kiszámításakor alkalmazott hathavi ROBOR is „száguld”: 2,10 százalékra nőtt a hétfői 2,07 százalékról, miközben csütörtökön még 2,05 százalékon állt.

Amint arról beszámoltunk, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa augusztus eleji monetáris politikai ülésén 25 bázisponttal, 1,5 százalékra mérsékelte az alapkamatot, ami újabb történelmi mélypontnak számít. A jegybank az irányadó kamat csökkentésével a gazdasági tevékenység újraindítását akarja segíteni, és az inflációs rátát akarja – plusz-mínusz egy százalékpontos tűréshatárral – az idei évre előirányzott 2,5 százalékon tartani.

Csúcsközelben az euró is

A történelmi csúcs közelében van ugyanakkor továbbra is a lej-euró árfolyam, a román deviza pedig szintén a nyugdíjemelés hírére kezdett mélyrepülésbe.

A legutóbbi csúcs pénteken dőlt meg, akkor a bukaresti jegybank 4,8750 lej/eurós referencia-árfolyamot jelentett be,

ez hétfőn 4,8705-re süllyedt, kedden viszont 4,8738-ra pattant vissza. Az euróárfolyam esetében viszont nemcsak a belpolitika és a költségvetés körüli huzavona a mozgatórúgó, európai uniós pénzügyi elemzők is arra figyelmeztetnek, hogy az elmúlt időszakban annyira megerősödött az euró, hogy az már-már veszélyes lehet, és az Európai Központi Bank (EKB) beavatkozását sürgetik.

A gyengülő lej alakítja a ROBOR-t is

„Az euró nagymértékben erősödött idén március óta a többi vezető valutához képest” – húzta alá tegnap a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Rámutatott,

ezzel párhuzamosan a világpiacon az amerikai dollár gyengülése tapasztalható.

Míg az Amerikai Egyesült Államokban van erre vonatkozó stratégia, az Európai Központi Bank vezetőtanácsa nem tartja veszélyesnek a deflációt, és decemberig nem is tűzték napirendre, hogy árfolyamcélt határozzanak meg. Králik Lóránd ugyanakkor úgy látja, a lej árfolyamának alakulásában meghatározó szerepet játszik az euró erősödése. A gyengülő lej viszont a hitelkamatok megállapításában irányadó bankközi kamatláb emelését okozza.

Nagyító alatt az árfolyam alakulása. Számos negatív hatása lehet a túl erős eurónak •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Nagyító alatt az árfolyam alakulása. Számos negatív hatása lehet a túl erős eurónak

Fotó: Pixabay.com

Mint Králik magyarázta, a romániai elemzők felfigyeltek arra, hogy a ROBOR, miután a nyáron fluktuált ugyan, de mégiscsak csökkent, most újra növekvő pályára lépett. Meglátása szerint a jelenlegi növekedés még enyhe mértékű, kéthetes távlatban a hitelkamatok esetében irányadó három hónapos ROBOR, 1,96 százalékról 2,09-re emelkedett.

Idézet
Ez még nem egy óriási emelkedés, hiszen ha megnézzük, márciusban, amikor a koronavírus-járvány berobbant Romániában, 3,24 százalék is volt a ROBOR. Mindenképpen az euróhoz képest gyengülő román lej, a valutaárfolyam is közrejátszik abban, hogy ez a kamat emelkedik”

– fejtette ki az egyetemi oktató.

Emlékeztetett, a román jegybank „helytállóan folyamatosan azt kommunikálja, hogy a térségben a román lej teljesít a legjobban, kevésbé értéktelenedik el az euróval szemben”. Például a forint az utóbbi napokban újra nagymértékben gyengült, hasonlóképpen a lengyel złoty, a cseh korona is. A bolgár levához nem lehet viszonyítani, mert annak az árfolyammozgása az euróhoz kötött – mondja Králik Lóránd, hangsúlyozva, nem a román lej gyengül látványosan, hanem az euró erősödése érzékelhető az árfolyam alakulásában. Mindez olyan körülmények között történik, hogy a belső fiskális gazdaságpolitikai hatások, az egyre növekvő költségvetési hiány is gyengíthetnék a lejt, ám ezek hatása nem annyira erős, mint az eurózónában észlelt deflációs hatás.

Veszélyeket rejt magában a túl erős euró

„Az euró erősödik, az eurózóna monetáris politikáját meghatározó Európai Központi Banknak (EKB) viszont jelenleg nincs meghatározott árfolyamcélja, a bank vezetőtanácsa nem tartja ezt veszélyesnek. Az EKB vezetőtanácsában az egyetlen eltérő hang Ignatio Visco hét eleji megszólalása, az olasz jegybank elnöke azt nyilatkozta,

komoly problémát jelenthet az eurózónában beindult deflációs folyamat,

hiszen a most nyilvánosságra hozott augusztusi statisztikák szerint mínusz 0,2 százalékos az infláció, ami deflációt jelent. Ha ez tartósan megmarad, beindíthat egy deflációs spirált, ami ugyanolyan veszélyes, mint a magas infláció, hiszen nehéz a gazdaságokat kirángatni ebből a folyamatból” – magyarázta kérdésünkre Králik Lóránd.

Mint hangsúlyozta, a defláció legnagyobb hátránya, hogy az eurózónában a termékek drágábbá válnak, mint a más piacokon megtermelt hasonló termékek, ami ahhoz vezet, hogy az exportőrök nem vagy csak nagyon nehezen tudják értékesíteni a termékeiket a külső piacokon. Jelentősen romlik emiatt a versenyhelyzetük, miközben megnő az importáru mennyisége, ami magától értetődik, ha a külföldi termék olcsóbb, mint hazai, és a hazai valuta felértékelődik.

Idézet
Az Amerikai Egyesült Államokban van erre stratégia, ők visszafogják, lépcsőzetesen gyengítik a valutájukat, ezzel segítik a saját termelőiket. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed néhány nappal ezelőtti utolsó kamatcsökkentése a dollár gyengülésének irányába mutat”

– fogalmazott az elemző, aki szerint viszont ennek is megvan a veszélye, előfordulhat, hogy a dollár gyengülése hosszú távon nem áll le. A Morgan Stanley egyik elemzője például arra figyelmeztet, hogy másfél-két éves távon belül hatalmas értékvesztés várható a dollár esetében, 2021 végére, 2022 közepére akár 30–35 százalékkal is gyengülhet. Ez a prognózis jelenleg nehezen hihető forgatókönyvnek tűnik, Králik szerint lehet, hogy csak a „huhogás” kategóriába tartozik, de az elemző azzal érvelt, hogy a koronavírus okozta gazdasági válság egyre mélyül, ami a dollár látványos gyengülését eredményezheti.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 16., vasárnap

Épp annyival lett olcsóbb a gázolaj, amennyivel csökkent a jövedéki adó

Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.

Épp annyival lett olcsóbb a gázolaj, amennyivel csökkent a jövedéki adó
Hirdetés
2026. augusztus 15., szombat

Bekúszik 10 lej alá az ár? Olcsóbb gázolajat várnak a jövedéki adó csökkenésétől

Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.

Bekúszik 10 lej alá az ár? Olcsóbb gázolajat várnak a jövedéki adó csökkenésétől
2026. augusztus 14., péntek

Százmilliárdok ezernyi infrastruktúra-fejlesztésre, de a projektek több mint fele csak papíron „halad”

Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.

Százmilliárdok ezernyi infrastruktúra-fejlesztésre, de a projektek több mint fele csak papíron „halad”
2026. augusztus 14., péntek

Mély válság, gazdasági jégkorszak – így értékelik az elemzők a friss GDP-adatokat

Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.

Mély válság, gazdasági jégkorszak – így értékelik az elemzők a friss GDP-adatokat
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Ha elhúzódik a válság, a villanyszámlán is megérezzük majd az államtitkár szerint

Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.

Ha elhúzódik a válság, a villanyszámlán is megérezzük majd az államtitkár szerint
2026. augusztus 14., péntek

Takarékosság: a vártnál kevesebb áramot fogyasztott a lakosság az atomerőmű teljes leállása után

A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.

Takarékosság: a vártnál kevesebb áramot fogyasztott a lakosság az atomerőmű teljes leállása után
2026. augusztus 14., péntek

Jó hír: egy időre csökkenti a pénzügyminisztérium a gázolaj jövedéki adóját

Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.

Jó hír: egy időre csökkenti a pénzügyminisztérium a gázolaj jövedéki adóját
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

,,Újracsomagolja” a tejipart az EU: komoly beruházások várnak a feldolgozókra

Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.

,,Újracsomagolja” a tejipart az EU: komoly beruházások várnak a feldolgozókra
2026. augusztus 13., csütörtök

Nem jár vissza automatikusan a nyugdíjakból levont egészségbiztosítási járulék

A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.

Nem jár vissza automatikusan a nyugdíjakból levont egészségbiztosítási járulék
2026. augusztus 13., csütörtök

Búcsú Spanyolországtól: rekordszámú román állampolgár távozik az Ibériai-félszigetről

Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.

Búcsú Spanyolországtól: rekordszámú román állampolgár távozik az Ibériai-félszigetről
Hirdetés
Hirdetés