
Különadó kivetésével fenyegette meg Victor Ponta miniszterelnök az országban működő áruházláncokat, amennyiben bebizonyosodik, hogy hasznot próbálnak húzni az élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa/TVA) 9 százalékra történő csökkentéséből.
2015. április 29., 19:242015. április 29., 19:24
A kormányfő a szerdai kormányülés elején reagált azokra a sajtóhírekre, melyek szerint egyes kereskedők elkezdték fokozatosan emelni az árakat, hogy maguk húzzanak hasznot a június elsejétől esedékes áfacsökkentésből.
Ponta rámutatott: egy piacgazdaságban a kormány nem fagyaszthatja be az árakat, de alkotmányos és az európai uniós előírásoknak is megfelelő intézkedéseket tehet, például akkora különadót vethet ki a spekulánsokra, hogy mindazt, amit az egyik oldalon nyerészkedésből megszereznek, vissza kelljen fizetniük a másik oldalon. A miniszterelnök leszögezte: nem habozik fellépni azok ellen, akik ki akarják használni a helyzetet, de nem pontosította, milyen különadóra gondol.
A miniszterelnök felszólította az országos fogyasztóvédelmi hatóságot, a Versenytanácsot és a mezőgazdasági minisztériumot: részletesen ellenőrizzék az üzletek által megadott árakat, hogy kiderüljön, a kereskedők valóban „nyerészkedni akarnak-e a valaha hozott legjobb intézkedésből, amely a fogyasztók és a mezőgazdaság javát is szolgálja”.
Kulturális téren is adót csökkentene Ponta
A kulturális jellegű előadásokra szóló belépők ára után fizetendő általános forgalmi adó (áfa/TVA) is csökkenhet annak a rendelettervezetnek a nyomán, miszerint mérsékelnék a könyvek áfáját – nyilatkozta a szerdai kormányülésen Victor Ponta miniszterelnök. Rámutatott: üdvözli Ionuţ Vulpescu művelődésügyi miniszternek a könyvekre kivetett illeték csökkentésére tett javaslatát, amely a kormányfő szerint más kulturális termékekre is vonatkozhat. Vulpescu múlt héten jelentette be, hogy a könyvek után fizetendő áfa jövő évtől 9 százalékról 5 százalékra mérséklődik.
Amint arról lapunk is beszámolt, a nagy élelmiszeráruházak az elmúlt két hétben akár 30 százalékkal is drágították termékeiket, hogy ne csökkenjen nyereségük júniustól, amikor az áfa 24-ről 9 százalékra mérséklődik.
A szupermarketek képviselői ezzel szemben a parlament mezőgazdasági szakbizottságának ülésén cáfolták, hogy drágították volna termékeiket annak ellenére, hogy Nini Săpunaru, a bizottság elnöke rámutatott: egyértelmű jelek bizonyítják, hogy áremelés történt.
Florin Căpăţână, a kereskedelmi láncokat tömörítő egyesület alelnöke, a Carrefour képviselője kifejtette: az árbeli eltérések azzal magyarázhatók, hogy a kedvezményes akciók ideje alatt olcsóbban kínálnak bizonyos élelmiszereket, vagy több terméket árulnak kisebb áron, az akció lejárta után azonban ezek javak eredeti áron kerülnek ismét a polcokra. Căpăţână arról biztosította a fogyasztókat, hogy az áfa 15 százalékpontos csökkentése „egyértelműen érződni fog a zsebekben”, az árcsökkentés becslése szerint körülbelül 12 százalékos lesz.
Hasonlóan nyilatkoztak az Auchan, a Cora és a Kaufland illetékesei is, akik hangsúlyozták: nem spekuláltak az árakkal, a vásárlók azonban júniustól „ne számítsanak azonnali árcsökkentésre, hiszen az üzleteknek több százezer árcímkét kell kicserélniük, és ez nem megy egyik napról a másikra”.
A bizottsági ülés végén Nini Săpunaru úgy fogalmazott: parlamenti testületként nincs jogi lehetőségük arra, hogy ellenőrizzék az áruházláncok könyvelését, ezt a kormánynak alárendelt hatóságok – a fogyasztóvédelem vagy az adóhatóság (ANAF) – teheti meg.
Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter még kedden, a bukaresti Danone-gyárban tett látogatása végén úgy nyilatkozott: „az illetékes hatóságokkal együtt minden jogi kiskaput megvizsgálnak annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak: egyetlen szupermarket sem emeli árait az áfacsökkentés előtt”.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!