2012. április 20., 09:472012. április 20., 09:47
A pályázatban megfogalmazott célkitűzéseket a két szomszédos térség gazdasági szereplői közötti kapcsolatteremtés, illetve a kapcsolattartás elősegítése révén kívánják elérni. A két településnek egyébként nem ez az első közös kezdeményezése, a testvérvárosok eddig számos esetben használták ki az Európai Unió magyar–román határon átívelő együttműködést serkentő programjának lehetőségeit.
Amint Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester a projektindítón elmondta, a 2014–2020-as EU-s költségvetési periódusban is igyekszenek majd maximálisan kihasználni a pályázati lehetőségeket. A szóban forgó projekt összértéke közel 74 ezer euró, melyhez a szatmárnémeti önkormányzat kétszázalékos önrésszel járul hozzá. A tevékenységek jelentős részét a műhelymunkák teszik majd ki, melyek keretében a gazdasági szereplők is kiveszik a részüket a tervezésből.
Feltérképezik továbbá a két megye cégeit, a vállalatokról pedig készül egy adatbázis, melynek révén remélhetőleg könnyebben találnak majd maguknak partnert a vállalkozók, valamint kidolgoznak egy „mini operacionális tervet” is. Mint elhangzott, a kezdeményezés célja a gazdasági élet fellendítése, mely végső soron hozzájárul majd a két megye egyik komoly gondjának enyhítéséhez, a munkanélküliségi ráta csökkentéséhez.
A jövőbeni együttműködésbe az önkormányzatok azonban nemcsak a műhelytalálkozókra meghívott 120 vállalkozást szeretnék bevonni. Ezért készíttetnek a projektmenedzsmenttel háromnyelvű, magyar, román, angol kiadványt a befektetési és üzleti lehetőségekről, illetve megjelentetik a térség vállalkozói kataszterét is.
A projektnyitó rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti alpolgármestere elmondta: az uniós támogatású projekttől azt várják, hogy lendületet ad a határ térségének gazdasági együttműködéséhez, s az érintett mikro-, kis- és középvállalkozások hozzájárulnak majd a még érződő válság leküzdéséhez mindkét országban.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.