
Fotó: Biró István
Az európai alapok pénzének felhasználása nincs összekötve a migrációs válsággal – jelentette ki Corina Creţu, az Európai Bizottság regionális fejlődéséért felelős biztosa kedden Prágában, miután a négy visegrádi ország, illetve Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia szakminisztériumainak képviselőivel találkozott.
2016. január 26., 19:382016. január 26., 19:38
Az uniós biztos (képünkön) szerint a tagállamok maguk dönthetik el, hogy az uniós támogatások egy részét esetleg a menekültek megsegítésére szánt programokra költik el. „Számunkra nincs semmiféle kapcsolat az alapok elosztása és a migrációs válság között\" – nyilatkozta Corina Creţu.
„A tagországokon múlik annak eldöntése, hogy ezt a pénzt a menekültválság megoldására használják-e fel\" – tette hozzá. Creţu kifejtette: a váratlanul felbukkant migrációs válság miatt a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a Brüsszelnek korábban leadott fejlesztési programjaikat módosítsák.
„Ezt egyelőre csak Olaszország használta ki, amely a mobil kórházak és óvodák berendezésére szeretné felhasználni a pénzeket\" – mutatott rá az uniós biztos.
Csehország az operációs programok pénzéből csak azokat a bevándorlókat fogja támogatni, akik menedéket kapnak az országban – mondta Karla Slechtová cseh regionális fejlesztési miniszter újságíróknak.
A prágai tanácskozás résztvevői ugyanakkor megállapodtak abban, hogy az uniós alapok pénzének elosztásáról, valamint a felhasználási szabályok 2020 utáni módosításáról közösen kívánnak tárgyalni és eljárni az Európai Unióban.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!