
Január elsejétől azoknak a felnőtt korú állampolgároknak is egészségbiztosítási hozzájárulást (CASS) kell fizetniük, akiknek nincs jövedelmük – ezt írja ugyanis elő a Hivatalos Közlönyben csütörtökön megjelent, 2016-tól hatályba lépő új adótörvénykönyv.
2015. szeptember 14., 22:522015. szeptember 14., 22:52
Az előírás szerint a jövedelem nélküli személyeknek havonta a bruttó minimálbér 5,5 százalékát kell majd befizetniük, így mivel januártól a juttatás 1200 lejre emelkedik, az egészségbiztosítás értéke havi 66 lej lesz. Ez évi 792 lejt jelent, az összeget pedig negyedévente, az utolsó hónap 25-éig kell leróni.
A jogszabály arra is kitér, hogy a közteher befizetése alól mentesülnek a 18 év alattiak, a 26 évnél fiatalabb diákok és egyetemi hallgatók, a várandós nők, a mozgássérültek és a politikai üldözöttek. A jövedelemmel nem rendelkező, de a hozzájárulás kifizetésére kötelezett személyeknek az adóhatóságnál kell jelentkezniük, hogy bekerüljenek a nyilvántartásba.
Amennyiben egy jövedelemmel nem rendelkező – de az említett kategóriákba se tartozó – személy legalább hat hónapig nem fizeti be az egészségbiztosítási hozzájárulást, a minimálbér hatszorosát kell lerónia bírságként. A törvény szerint januártól kizárólag a sürgősségi egészségügyi ellátás lesz ingyenes, más jellegű vizsgálatot vagy kezelést pedig nem lehet igényelni a hozzájárulás kifizetése nélkül.
Adrian Benţa adótanácsadó szerint hibás döntés volt a kormány részéről, hogy mindenki számára kötelezővé tette a hozzájárulást. A szakértő az Adevărul napilapnak úgy nyilatkozott: az illetéket csak azoknak kellene fizetniük, akik igénylik az állami egészségügyi rendszer szolgáltatásait. Benţa szerint ugyanakkor kétélű a dolog, hiszen egyrészt az állampolgároknak hozzá kell járulniuk a rendszer fenntartásához, amennyiben kielégítő szolgáltatásokat, tiszta kórházakat és felkészült orvosokat szeretnének.
„Emiatt nem lenne helyes, hogy csak egyesek fizessenek, de mindenki részesülhessen ellátásban” – magyarázta. Az adótanácsadó azonban arra is rámutatott: az előírás a jóhiszemű, tisztességesen adózó polgárokat hozza nehéz helyzetbe, akiknek szerény anyagi körülményeik miatt nagy terhet jelent a hozzájárulás. Az ügy egy másik vonatkozására hívja fel a figyelmet a szintén tanácsadóként tevékenykedő Dragoş Pătroi, aki szerint az sem kizárt, hogy az előírás alkotmányellenes. A szakértő ugyanakkor az Adevărulnak elmondta: mivel az érintett személyek nyilvántartásba vétele komoly ügyintézést feltételez, elképzelhető, hogy az eljárás több pénzbe fog kerülni, mint amekkora összeget a módosítás nyomán behajt a kormány.
Az új adótörvénykönyv egy másik előírása szerint jövő évtől csökkenhet a szeszes italok ára, a kormány ugyanis 30 százalékkal mérsékli az etil-alkoholra kivetett illetéket. A különadó januártól hektoliterenként 3307 lej lesz, 1400 lejjel kevesebb, mint jelenleg, az érintett vállalkozók szerint pedig az intézkedés az üzletek polcain, a végső árban is érződni fog.
Romulus Dascălu, a szeszesital-gyártó ágazatban működő munkáltatókat tömörítő szövetség elnöke szerint a szeszes italok 15–20 százalékkal lesznek olcsóbbak, egy üveg, most 30 lejbe kerülő vodka például 24–25 lej lesz. „Az illeték mérséklését már régóta kérjük a kormánytól, mi ennél is komolyabb csökkentésre számítottunk. Jelenleg ugyanannyi adót fizetünk, mint Luxemburgban, ahol a vásárlóerő ötszöröse a romániainak” – mutatott rá Dascălu.
Elmondása szerint egyébként a szektor 90 százalékát a feketepiac teszi ki, „a házi készítésű pálinka, amire senki nem fizet adót”. Ezzel szemben január elsejétől drágulni fognak a dohánytermékek: az ágazatra kivetett illeték emelése miatt egy csomag cigaretta 10 banival fog többe kerülni.
Jövő évtől módosul az ingatlantranzakciók esetén fizetendő adó is. A jelenleg érvényben lévő adótörvénykönyv szerint az illeték mértékét a felek által meghatározott adásvételi ár szerint számolják ki, de amennyiben ez kisebb, mint a közjegyzők nyilvántartásában szereplő szakértői minimális ár, akkor ez utóbbi alapján kell kifizetni a hozzájárulást. Az új jogszabály eltörli ezt az előírást, így januártól minden esetben a felek által meghatározott ár alapján számolják ki az illetéket. Ebben az esetben azonban a közjegyzőnek értesítenie kell a tranzakcióról az adóhatóságot, amely megvizsgálja, hogy a bevallott ár megfelel-e a valóságnak.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!